Kockázatos vállalkozás
Egyúttal jelképesen be is nyújtotta a törvényhozáshoz a referendumról szóló dokumentumot. Jessica Roscoe, a skót kormány alkotmányosságért és választásokért felelős divíziójának munkatársa a Népszabadságnak elmondta: a legutóbbi választáson is győztes kormány hisz abban, hogy az északi országnak és polgárainak előnyös, ha önmaguk dönthetnek a gazdasági, az adózási és a szociális politikáról.
„A függetlenség nemcsak önmagában való cél, hanem egyúttal változásokat is kell hoznia Skóciában. Az országban rejlő igazi potenciál csak az ország függetlenné válása után aknázható ki teljesen. Kiadtuk a függetlenségről szóló fehér könyvet, amelyben a kabinet meghatározza a függetlenséghez vezető utat, a mellette szóló érveket és a gazdaságot, illetve a társadalmat később érintő kihívásokat is” – fogalmazott lapunknak Roscoe.
Skóciának nem elég elszakadnia, saját lábára is kell állnia. Az SNP-szakértők derűlátóak, mondván, az alig két hete publikált gazdasági statisztikák szerint Skócia erősebb költségvetési helyzetben van, mint az Egyesült Királyság maga. Ugyanakkor annyiban mindenképpen kockázatos vállalkozás a referendum kiírása, hogy az alacsony részvétel vagy az elutasítás a skót kormány bukását is jelentené.
A függetlenné válás számos egyéb kérdést is felvetne: vajon az önálló Skócia automatikusan az EU (és a NA-TO) tagja maradhat-e; mekkora részt kell vállalnia a brit államadósságból; lesz-e határellenőrzés Anglia és Skócia között; valóban skót tulajdon lesz-e az északi-tengeri olajmező, hogyan alakul át a Westminster, ahol jelenleg 59 skót képviselő bír mandátummal; hogyan áll majd fel a skót hadsereg?
Az is felmerül, hogy bevezetik a felsőoktatási tandíjat az önálló költségvetés megerősítésére. Jelenleg ugyanis Skóciában ingyenes a felsőoktatás. Ami a népszavazást illeti: a skótok 16 hetes kampányidőszakot határoztak meg a pártok számára, a kampányra pedig 150 ezer és 1,3 millió font közötti összeget költhetnek. Érdekesség, hogy előbbi számot a skót zöldek javasolták mint maximális kampánykeretet, utóbbit pedig az SNP. A Népszabadságnak nyilatkozó skót kormánytisztviselő azt is elárulta, a kabinet tervezi, hogy a referendum történelmi voltára tekintettel leszállítják a korhatárt, és a 16-17 éveseknek is lehetővé teszik a voksolást.
Alex Salmond skót első miniszter – valójában miniszterelnök, de a Brit Nemzetközösség szabályai szerint a kormányfői titulust a brit miniszterelnök birtokolhatja – pártja régóta szorgalmazza a referendum kiírását. Ez most azért vált lehetővé, mert az SNP egyedül került többségbe a legutóbbi skót választásokon, a brit voksoláson pedig a Labour helyett a toryk kerültek vezető pozícióba. Egyes skót elemzők hozzáteszik: David Cameron brit miniszterelnök azért adott zöld utat az elszakadási kísérletnek, mert abban reménykedik, hogy a referendum végül kudarcba fullad, és ezzel hosszú időre levehetik a kérdést a napirendről. Az SNP legutóbbi választási győzelme idején a skót lakosság 29 százaléka értett egyet a kilépéssel, de ma már közel 45 százalékuk elszakadáspárti.
Alex Salmond a Népszabadságnak adott egyik korábbi interjújában hangsúlyozta: Skócia uniós tagország lenne, annak minden kötelezettségével. Ugyanakkor független országként az EU minden intézményében megfelelő módon és mértékben képviseltetné magát, nem úgy, mint most. Skóciának egy 1997-es népszavazás eredményeként saját törvényhozása van, amely önálló hatáskörrel bír az oktatás, az egészségügy és az igazságügy területén, illetve beleszólhat a jövedelemadó-megállapításába. A Nagy-Britannia egészét érintő kérdésekben – védelem, energiapolitika, külügyek – viszont továbbra is Westminster szava a döntő. Hatóságait nagyrészt az az évi 30 milliárd font tartja el, amelyet London utal át, de Alex Salmond azt állítja: ha Skócia egyszer függetlenné válik, oroszlánrésze lesz az Északi-tenger olajkincséből is. Ez a mintegy 16–25 milliárd hordónyi olaj forrást biztosítana Skóciának.
