A rajzfilm narrátora leszögezi: a magyar kormányt az állampolgárok választották meg, de mióta hatalomra került, sokak szerint olyan dolgokat tesz, amelyek az Európai Unióban nem megengedettek. Az újságírók például nem mindig tudósíthatnak szabadon, van olyan rádióadó, amely azért nem kapott tartós sugárzási engedélyt, mert a vezetői nincsenek jó véleménnyel a kormányról, és ezt meg is mondják. A kormány ezzel szemben azt szeretné, hogy az emberek csak jó híreket kapjanak.

Nemrég arról is döntöttek, hogy a legbefolyásosabb bíróság (értsd: alkotmánybíróság) kisebb jogkörrel rendelkezzen. Ebből úgy tűnik, hogy a magyar politikusok néha nem tartják magukat az uniós szabályokhoz – hangzott el a mintegy egyperces bejátszásban. A Magyarországról szóló rövidfilmet elítélte és „gusztustalannak” minősítette Kumin Ferenc, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A budapesti német nagykövetnél tiltakozott a Külügyminisztérium is, Orbán Viktor kormányfő pedig a tegnap reggeli rádióinterjúban a következőket mondta: sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy „hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak.

Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá” – fogalmazott. Még a „piros lapos” futballhasonlat sem hatotta meg a kormányfőt, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte hogy kellene működnie a közmédiának (Németországban is).

Az üggyel kapcsolatban Hendrik Zörner, a német sajtószakszervezet (DJV) szóvivője lapunknak elmondta: más kormányok is panaszkodnak néha a német sajtóra, de ezek nem európai országok élén állnak. Az orosz és a kínai vezetés szokta olykor sérelmezni, hogy miket írnak vagy mondanak róla. A német külügyminisztérium ezektől a vitáktól távol tartja magát, hangsúlyozván, hogy Németországban sajtószabadság van, a média pedig függetlenséget élvez a politikától.

Németországban is előfordul természetesen, hogy egy-egy politikus vagy párt úgy véli: az újságíró nem elég kiegyensúlyozottan tudósított. Ilyenkor lehet panasszal élni a médiatanácsnál (ebben a testületben pártok, egyházak, nagy társadalmi szervezetek delegáltjai és újságírók ülnek), vagy bírósághoz lehet fordulni. „A politikus egy dolgot nem tehet: nem rúgathat ki újságírót a közszolgálati médiától, még kevésbé a magánkiadóktól. A közszolgálati média felügyelőbizottságában ülő politikusok ugyanis személyi döntéseket nem hozhatnak: kompetenciájuk a programok minőségének ellenőrzésére vagy gazdálkodási kérdésekre terjed ki” – mondta lapunknak Zörner.