Barrosónál a magyar ügy
Elmondta azt is, hogy José Manuel Barroso (képünkön) EB-elnök „magához vonta” a magyar alkotmánymódosítás által érintett ügyek jogi vizsgálatát, és centralizálta a folyamatot. Ez történt többek között a foglalkoztatáspolitikai EU-biztos stábja által hónapok óta vizsgált „röghöz kötés” kérdésével is. Mint Andor kifejtette, a hallgatói szerződések rendszere elvi szinten bekerült az alkotmánymódosításba, s ez magasabb szintű politikai érzékenységet jelent.
Lapunk kérdésére válaszolva Andor elképzelhetőnek tartotta, hogy – ha addigra elkészül az elemzés – maga Barroso, vagy Viviane Reding igazságügyi biztos számol be az EP-ben a vizsgálat eredményeiről. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint ugyanakkor lehet, hogy csak április végére készül el az elemzés.
Az Európa Tanácshoz tartozó velencei bizottság információink szerint mindeközben júniusra fogad el véleményt a negyedik alaptörvény-módosításról. Azt más bizottsági forrás is megerősítette, hogy bár nincs határideje az alkotmánymódosítások jogi vizsgálatának, jó lenne, ha a bizottság tudna valami tartalmit hozzátenni az EP-vitához.
Ugyanakkor több forrásból úgy tudjuk, a parlamentben visszafogott vitára készülnek, s a jelenlegi helyzet szerint nem várható ezen a plenáris ülésen Magyarországról szóló EP-határozat, mert ahhoz egyelőre nincs meg a szükséges támogatás. Másrészt az EP a Rui Tavares zöldpárti EP-képviselő vezetésével készülő, a magyarországi jogállamiságról és demokráciáról szóló jelentésre vár, hiszen arra hivatkozva tudnak majd megalapozott álláspontot elfogadni. A jelentéstervezet elvileg már április végére elkészülhet. Úgy tudjuk, a bizottság részéről egyébként értetlenkedés fogadta a negyedik alkotmánymódosítást: nehezen értik, hogy mikor már nyugvópontra került politikai téren Magyarország és az EU viszonya, akkor miért kell aggodalomra okot adó jogszabályokkal előrukkolni.
Eközben az Európai Bizottság a média szabadságáról és pluralizmusáról, illetve az audiovizuális médiát szabályozó hatóságok függetlenségével kapcsolatban indított nyárig tartó nyilvános konzultációkat. A kezdeményezés a Vaira Vike-Freiberga volt lett elnök vezette magas szintű tanácsadó csoport ajánlásain alapul, s arra koncentrál, hogy az EU-nak milyen szerepe lehet a sajtószabadság megvédésében. A másik konzultáció pedig kifejezetten csak a magas szintű csoport azon ajánlását vizsgálja meg, hogy az audiovizuális médiát szabályozó szerveknek, médiahatóságoknak függetleneknek kell lenniük.
A konzultáció azt kérdezi, hogy lehetne-e jobban biztosítani a függetlenséget, ha ennek érdekében módosítanák az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet. A konzultációkat Dublinban bejelentő Neelie Kroes EU-biztos beszédében hazánkra is kitért, amikor közölte: a sajtószabadság kérdése még nem megoldott Magyarországon, mert az Európa Tanács ajánlásainak csak egy része valósult meg.
Mindeközben Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője ismét a hetes cikkelyben foglalt eljárás megindítására szólított fel véleménycikkében az EUObserver internetes hírportálon. A volt belga miniszterelnök szerint fel kellene függeszteni Orbán Viktor kormányának szavazati jogát. Verhofstadt szerint ezzel nemcsak a magyaroknak, hanem egész Európának tartoznak. Úgy véli, már nemcsak a kockázata áll fenn annak, hogy Magyarország megszegi a demokrácia, jogállamiság és alapjogok európai értékeit, hanem ezt rendszeresen meg is teszi.
Orbán szerint nem lesz több módosítás az alaptörvényen: lehetőség és szükség sincs rá
„Semmilyen további alkotmánymódosításra vagy gyors megoldásra sem szükség, sem lehetőség nincs” – nyilatkozta Orbán Viktor a közrádió 180 perc című műsorában a tiltott önkényuralmi jelképek használatának a tiltása kapcsán. Ezzel a miniszterelnök cáfolta azokat a híreket és véleményeket, hogy egy ötödik alkotmánymódosítással szeretne a parlamenti fideszes–KDNP-s kétharmad az Alkotmánybíróság által megsemmisített tiltásnak mégis érvényt szerezni. Orbán szerint „emberiesség kérdése”, hogy egy ilyen történelmű országban, mint Magyarország, az áldozatokra való tekintettel nem megengedhető bizonyos szimbólumok szabad viselete.
Azonban a magyar felfogás összeütközésbe került a nemzetközi gyakorlattal, és ezt a problémát meg kell oldani, alaposan meg kell vitatni – mondta. A negyedik alkotmánymódosítás következtében a kormányra zúduló nemzetközi össztűz kapcsán Kövér László a Hír TV-nek egyértelművé tette: nem ért egyet az alaptörvény többszöri módosításával. Csak a frakciófegyelem miatt voksolt a korábbi változtatásokra, és így tesz majd a későbbiekben is. „Én nem értettem egyet sosem ezekkel a módosításokkal, én azt gondolom, hogy a szólásszabadságot nem érdemes és nem lehet, főleg nem hatékonyan korlátozni ilyen típusú paragrafusokkal” – nyomatékosította véleményét Kövér László. (Csuhaj Ildikó)
