A németországi jezsuiták által kiadott nyilatkozatban a 86 éves Jálics utal arra, hogy egyesek félreérthették Ferenc pápa megválasztását követő, egy héttel ezelőtti kijelentését, hogy „nem tud állást foglalni Bergoglio szerepéről a diktatúra idején”. Pedig már akkor világossá tette, hogy „megbékült”, miután sok év elteltével aztán együtt misézett Begoglióval, s akkor össze is ölelkeztek. – Megelőzően azt hittük, hogy egy feljelentés áldozatai voltunk. Ám a kilencvenes évek végén több beszélgetés révén arra a következtetésre jutottam, hogy ez a feltételezés megalapozatlan volt. Hamis fenntartani, hogy elrablásunk Bergoglio atya kezdeményezésére történt – mondja most saját nevében Jálics. Egykori cellatársa ugyanis 2000-ben bekövetkezett haláláig a jezsuita rendfőnököt tette felelőssé, hogy a katonai junta pribékjei kezére kerültek.

A vatikáni szóvivő határozott hangnemben utasította vissza azokat a vádaskodásokat, hogy a pápává választott Bergoglio bármiféle módon érintett lett volna a diktatúra emberjogi vétségeiben. A Vatikán segítségére sietett az argentin El Clarin újság, amely felidézte: 2010 novemberében, akkor már Buenos Aires püspökeként Bergoglio bíróság előtt mondta el, hogy a katonai junta idején a két elfogott szerzetes megmentéséért közvetlenül Jorge Videla diktátorhoz és Emilio Masserához, a haditengerészet akkori főnökéhez fordult. Az akkor készült bírósági felvétel szerint Bergoglio visszaemlékezett arra is, hogy figyelmeztette Jalicsot és Yoriót: „bizonyos szektorok” rossz szemmel nézik, hogy a szegénynegyedben tevékenykednek.

Az új pápa elleni kampányban a fő-„bűnös” alighanem a Pagina 12 baloldali peronista napilap, és személy szerint Horacio Verbistky újságíró, aki már évekkel ezelőtt, amikor Bergoglio püspök volt, feszegette a témát. Verbitsky a diktatúra idején állítólag közel állt a Montoneros gerillaszervezethez, s utólag az egész egyházi hierarchiát felelőssé tette, hogy nem merték felemelni szavukat 30 ezer ember megölése ellen. Most nem csupán „felmelegítette” Jálics esetét, hanem a napokban újabb dokumentumot is prezentált, eszerint az 1978 óta Németországban élő jezsuita argentin útlevelének meghosszabbításához írt kérelmét Bergoglio támogatóan aláírta. Ám a külügyminisztériumban megőrzött irat szerint a levelet átadó egyházi személy világossá tette, hogy Bergoglio valójában nem kívánja az útlevél meghosszabbítását.

A Pagina12 anapokban „leporolta” aLa Riojábanmegölt Carlos Dios Murias és a francia származású Gabriel Longueville szerzetesek ügyét is, amelyben francia bíróság is perelt. A történet Jálicsékéhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a junta fegyveresei által elhurcolt két szerzetes holttestét később a vasúti sín mellett találták meg, majd a haláluk dokumentációját szállító Enrique Angelelli püspök rejtélyes autóbalesetben vesztette életét. A cikk felidézi, hogy az utólagos per során a bíróság az ítélet indoklásakor felhívta a figyelmet arra az általános nézetre, miszerint az argentin egyházi hierarchia többsége közömbösen vett tudomást az emberi jogok súlyos megsértéséről olyan esetekben is, amikor szerzetesek, avagy papok voltak az áldozatok.