Hiába mutogat Európára a Fidesz, máshol nincs röghöz kötés
Németország: Személyre szabott a támogatás
A frissen végzett diplomások „röghöz kötése” elképzelhetetlen megoldás Németországban. A szövetségi köztársaság két tartományában van még érvényben tandíj. Bajorországban nemrég döntöttek a megszüntetéséről, és ehhez csatlakozik hamarosan Alsó-Szászország is, tehát hamarosan az összes állami felsőoktatási intézményben ingyenessé válik a tanulás. Az elvándorlások miatt az orvostanhallgatók esetében lenne a leginkább indokolt a röghöz kötés, de ez szóba sem kerül.
Pedig a kezdő orvosoknak itt is roppant keményen kell dolgozniuk, sőt a gyakorlati évben akár fizetés nélkül is, vagy minimális, 400 eurós (122 ezer Ft) fizetség mellett. – Miért is fizessünk a gyakorlati évért? Az a képzés része – hőbörgött a minap a Der Spiegel hírmagazinnak az egyik klinika vezetője, amikor számon kérték rajta a diákok kizsigerelését. Ennek köszönhetően évente egyre többen döntenek a külföldi gyakorlati év és munka mellett. A Szövetségi Orvoskamara adatai szerint 17 ezer német orvos talált munkát külföldön. Nyelvi okokból főleg Svájcba, Ausztriába, az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába vándorolnak ki. A Spiegel nemrég részletesen bemutatta például a svédországi helyzetet, ahol sok szabállyal korlátozzák a túlórák és az ügyeletek számát, a családos orvosoknak kiemelt engedményeket, garantált négyhetes nyári szabadságot nyújtanak. Ám a magas skandináv fizetések mítosza megdőlni látszik: ott nincsenek magánpáciensek, a svédek részben emiatt kb. húsz százalékkal kevesebbet keresnek, mint német kollégáik. Bár az orvosok elvándorlásának sajtóvisszhangja komoly, odáig senki nem jut el, hogy törvényi eszközökkel kellene ezt korlátozni, sokkal inkább a kórházi állapotok javítását várják el a kormánytól. Az átjárás szabad, a külföldön szerzett és „hazahozott” tapasztalatok, a látásmód tágulása pedig végső soron úgyis a társadalom egészének javát szolgálja, érvelnek.
A német orvosi egyetemekre egyébként nagyon nehéz bejutni: egy helyre tíz jelentkező jut. Magyarországon vagy Ausztriában az arány négy az egyhez. A bejutáshoz szinte makulátlan érettségi átlag kell, 4,5 alatt nem is érdemes nekivágni. Mivel évente változik a ponthatár, nem kizárt az sem, hogy akár öt évet kell valakinek várnia.
Ennek is köszönhető, hogy a diákok jelentős része inkább külföldön tanul – Ausztria, Svájc mellett most már Kelet-Európa országaiban is. A legtöbb a témával foglalkozó cikk Magyarországot emeli ki a legjobb példaként, hiszen nálunk már három egyetemen, a budapesti, a pécsi és a szegedi orvosi karon kínálnak német nyelvű képzést, igaz, egy tanév 11 ezer euróba (3,36 millió Ft) kerül.
A német állam egyébként nemhogy tandíjat nem szed az egyetemekért, de személyre szabott ösztöndíjprogramot is biztosít a diákoknak. – A magyar diákhitelrendszer a németországihoz képest rabszolgákat eredményez – kommentálta a Népszabadságnak T. Orsolya, egy Berlinben tanuló, kettős állampolgársággal rendelkező diák az utóbbi napok fejleményeit. A Bafög támogatási rendszer (nevét a szövetségi tanulmánytámogatási törvényről kapta) igen rugalmas és tanulóbarát. Minden diák esetében külön, egyénre szabott döntés születik. Azt veszi alapul, hogy mennyivel kell kipótolni az adott diák havi jövedelmét ahhoz, hogy megfelelő megélhetésben részesüljön (ebbe az étel, a lakhatás, a ruházkodás költségei számítanak bele), és állni tudja a tanuláshoz köthető költségeket (könyvek költsége, utazás). Az összegek megítélésénél tényezőként a diák jövedelmét, vagyonát, családi állapotát, egyetemi lakhatóságának megoldottságát és családtagjainak (szüleinek, élettársának) jövedelmét veszik figyelembe. Így ha valaki nem a szüleinél lakik, és alacsony jövedelmű családból származik, a havi támogatása elérheti a 670 eurót (205 ezer Ft), ha gyermeke van, akár 760 eurót (233 ezer Ft) is kaphat az államtól. (Szász Balázs, Berlin)
Franciaország: Ösztönzik, aki marad, nem büntetik, aki elmegy
A hír igaz, csak éppen fordítva. A francia állam valóban kér valamit az államilag finanszírozott oktatásban részt vett diákoktól, de nem „röghöz kötöttséget”. Ellenkezőleg: azokat támogatja, akik megfelelnek a kívánalmainak, de nem büntetve azokat, akik távoznának.
Ezzel együtt az is igaz: Franciaországban nagy vita volt erről az elmúlt években, a tavalyi kormányváltás kapcsán is, de teljesen más kontextusban, mint Magyarországon. A vita középpontjában ugyancsak a költséges és – szó szerint – életbe vágó orvosképzés állt. A francia sajtót követők számára nem ismeretlenek az „egészségügyi sivatagként” emlegetett területek, ahol orvoshiány alakult ki, mégpedig azért, mert az ott végzett medikusok más, frekventált országrészek felé vándorolnak. Míg ezer párizsira több mint két orvos jut, az észak-normandiai Eure megyében ezer lakosra csak egy. A probléma kezelésére kidolgozott megoldások között az orvosi kamara, a CNOM valóban felvetette annak lehetőségét, hogy a frissen végzetteket legalább öt évre röghöz kössék, oda, ahol végeztek. Ennek előzménye volt, hogy kidolgoztak egy felemásra sikerült ösztöndíjprogramot is, amely a havi megélhetést fedező havi 1200 eurót (366 ezer Ft) szánt azoknak, akik még diákként önként vállalják, „sivatagi” területen kezdik meg hivatásuk gyakorlását. Ám a CNOM felvetése már az orvosszakszervezetek részéről ellenállásba ütközött. Mégpedig elvi alapon, mert sérti a doktorok az 1920-as évektől folyamatos szabad letelepülési és praxisjogát. Erre a „szabad foglalkozásnak” számító orvosi hivatás gyakorlói annál is inkább büszkék, mivel például a közoktatásban elhelyezkedni kívánó, frissen végzett tanárokat nem illeti meg ez a jog Franciaországban. Nekik versenyvizsgát kell tenniük, majd az oktatási minisztérium központilag osztja el őket.
A várakozások 2012 nyarától csak fokozódtak, miután a tavaly hatalomra jutott baloldal a jobbközépnél erőteljesebb eszközökkel készült fellépni az „egészségügyi sivatagokkal” szemben. Marisol Touraine szocialista egészségügyi miniszter 2012 decemberében meghirdetett politikája ugyanakkor nem tartalmazza az önkormányzati politikusok által is támogatott „röghöz kötést”, ahogyan a Franciaországban numerus claususnak (zárt szám) nevezett egyetemi keretszámok bővítését sem. Touraine világossá tette, ösztönözni, nem pedig kényszeríteni kíván. Egyik módszere erre: azok a végzett medikusok, akik vállalják a munkát a kevésbé frekventált régiókban, két éven át havi 4600 eurós (1,4 millió Ft) garantált jövedelemhez jutnak azáltal, hogy az állam kiegészíti erre az összegre a fizetésüket. (Szőcs László)
Románia: Szívják a román agyat, de kit érdekel?
Alexandru Ghita nyolc éve harminc órát vonatozott, hogy részt vegyen Budapesten a külföldi egyetemek börzéjén. Személyes tapasztalatából kiindulva létrehozta az Educativa Csoportot, amely évente két alkalommal, ősszel és tavasszal megrendezi a külföldi egyetemek börzéjét. A Romanian International University Fairnek (RIUF) köszönhetően romániai fiatalok ezrei jutottak ki külföldi, főleg nyugat-európai egyetemekre.
Magyarországtól eltérően Romániában nem beszélnek röghöz kötésről, az állami egyetemeken tandíjmentesen lehet tanulni, mégis egyre több fiatal folytatja a tanulmányait külföldön. – Megpróbálunk választ adni a jövendőbeli hallgatók valamennyi kérdésére, beleértve a szállást, étkezést, közlekedést, sőt a kikapcsolódást és az esetleges elhelyezkedést is – magyarázza Ana Ghica, az Edmundo ingyenes közvetítő szolgálat képviselője. Elmondása szerint egy romániai fiatal tőlük felkészültebben indul a Reutlingeni Egyetemre, mint mondjuk a fővárostól 50 kilométerre fekvő iparvárosból Bukarestbe.
– A nyugati egyetemeken minden világos: nemcsak a tananyag, hanem az elvárások is. Nálunk minden képlékeny – mondja a mérnöki pályára készülő Andrei. Az érettségi előtt álló bukaresti fiatalembert barátai, ismerősei ijesztették el attól, hogy szülővárosa műszaki egyetemére iratkozzon be. Elsőként az edinburghi egyetemen próbálkozik, mivel Skóciában ingyenes az oktatás. Második opció Anglia, ahonnan két egyetemtől is kapott fogadólevelet azzal a feltétellel, hogy jó osztályzatot ér el az érettségin matematikából, és legalább 6-ost az angolvizsgán. Angliában tandíjat kérnek, de rendkívül előnyös diákhitelre van lehetőség. A kölcsönt csak akkor kell elviselhető részletekben törleszteni, ha a hitelfelvevő éves jövedelme meghalad egy szintet.
A tizenegyedikes Otiliát is Nagy-Britannia érdekli, de Andreijal ellentétben nagyjából eldöntötte: kitelepül. – Nagyon nehéz itt bármit kezdeni, és az igazság az, hogy meguntam az állandó zűrzavart, a temérdek kutyát az utcákon. Egy megállapodottabb társadalomra vágyom – mondja a Bukaresttől 200 kilométerre fekvő Curtea de Arges városából jövő, pszichológusnak készülő diáklány.
Az idei adatokra még várni kell, de tavaly az Educativa jelentése szerint „23 ország 140 egyeteme és 18 ezer román fiatal talált egymásra”. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik sikeresen érettségiző romániai diák megpróbálkozott a külföldi továbbtanulással. Arról nincs adat, hogy ténylegesen hányan mentek el. Sokatmondó, hogy az egyik külföldi diákszervezet, a Román Diákok Külföldi Ligája (LSRS) egymaga nyolcezer regisztrált taggal büszkélkedik. Andrei Ioan Stantól, a szervezet nagy-britanniai tanácsadójától azt is megtudjuk: az LSRS a legnagyobb, de korántsem az egyetlen román diákszervezet a határokon túl.
A március három hétvégéjét átfogó börzén mintegy 100 egyetem képviselteti magát. A legtöbb brit, német és holland intézmény, vagyis azokból az EU-tagországokból való, amelyek „hivatalosan” a leginkább tartanak a román bevándorlóktól. A tanulni vágyó és a legtöbb esetben tandíjat fizető diákságtól azonban nyilvánvalóan nem félnek. – Kicsit röstellek is beszélni erről a nyilvánosság előtt: nagyszámú jól képzett szakembert veszünk át Romániától az úgynevezett brain drain során” – nyilatkozta a minap Andreas von Mettenheim, Németország bukaresti nagykövete, amikor a schengeni bővítéssel szembeni német fenntartásokról faggatták. London nemrég a munkaerő-piaci korlátozások kiterjesztését kérte Brüsszeltől, noha az elmúlt években orvosok, ápolók ezreit fogadta.
Úgy tűnik, az agyelszívás Romániában keveseket foglalkoztat. De Vasile Astarastoae, a jászvárosi orvosi egyetem rektora a hó közepén újra nyílt levélben hívta fel a kormányfő figyelmét: 2007, Románia EU-csatlakozása óta 14 ezer orvos hagyta el az országot, és emelni kellene a rezidensek 60 ezer forintnak megfelelő fizetését. (Szőcs Levente, Bukarest)
