Berlinben már nem értik Orbánékat
A német politika és ezen belül a kereszténydemokraták és a bajor keresztényszociálisok (Orbán Viktor eddigi fő támogatói az Európai Néppártban) a keresztülerőltetett negyedik alkotmánymódosítás kapcsán úgy érzik: a magyar kormány semmilyen kompromisszumra nem hajlandó.
Brüsszel hiába kérte a szavazás elhalasztását, amíg a velencei bizottság megvizsgálja a vitatott pontokat, ennek a magyar kormány nem tett eleget. Ez értetlenséget váltott ki a németeknél. Bár forrásunk is elismeri, hogy a törvényeket egyelőre nem tanulmányozták behatóan, úgy vélik, hogy a magyarok igazán megvárhatták volna a velencei bizottság értékelését, és ezzel „kihúzták volna a támadások méregfogát”.
Főleg ez a magatartás késztette megszólalásra Michael Linket, a német külügyminisztérium államminiszterét és Angela Merkel kancellárt, aki a parlamenti szavazás napján Berlinben tárgyaló Áder János államfővel üzent a magyar kormánynak, hogy bánjon felelősségteljesebben a kétharmaddal. Ez motiválta a bajor parlament elnökét, Barbara Stammot, aki az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy nem fogadja a Münchenben tárgyaló Kövér Lászlót (ezt a lépést a Fideszben különösen sértelmesnek érzik). Merkel szavai mögött egy másik forrásunk aggodalmat is érez: eszerint az európai gazdaságpolitikában (szigorú költségvetési politikában) eddig Berlin szövetségesének számító Orbán ezzel „felesleges támadásoknak” teszi ki magát. Egy újabb front nyitására pedig semmi szüksége a kancellárnak.
A munkatársunknak nyilatkozó magyar kormánypárti politikusok is „nagyon komolynak” nevezték Angela Merkel üzenetét, de ők a politikai kritikánál fontosabbnak nevezték, hogy a kancellár kiszámíthatóbb gazdasági-jogi környezetet kért a magyar kormánytól. Vezető fideszes politikusok azt mondták lapunknak, szerintük „ez a súlyosabb figyelmeztetés”, hiszen emögött a német bankok és az energiaszektor nyomásgyakorlása állhat, „az pedig Brüsszelre is hat”.
Egyik forrásunk utalt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János államtitkár Népszabadságnak adott interjújára. Ebben a politikus a kormányzati rezsicsökkentési tervek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: „A magyar állam stratégiai célja, hogy az energiaszektorban erős pozíciói legyenek – a versenyképesség érdekében is. A magyar ipar nemcsak azért veszíthet a versenyképességéből a következő évtizedben, mert emelkednek a munkabérek, hanem mert drága az energia. Nem lesz mindegy, hogy a Mercedes vagy az Audi mennyiért kapja az áramot. Ez fogja eldönteni, hogy jönnek-e új ipari vállalatok Magyarországra, vagy bővítenek-e.” Ezzel arra is utalt, hogy olyan német befektetők is vannak Magyarországon, amelyek haszonélvezői a rezsicsökkentésnek, és így „mellénk” állhatnak. Ebből jól kirajzolódik az a kormánystratégia, amely a pénzintézeteket bankadókkal, a szolgáltató és az energiaszektort válságadókkal terheli, miközben a termelőszektort „szövetségesének” tekinteni.
Kósa Lajos arról is beszélt, hogy Merkel nyilatkozata már a német választási kampány része, szerinte a kancellár így próbál „baloldali” szavazatokat halászni. Ezt német forrásunk kevéssé tartja hihetőnek. A valódi kampány még nem kezdődött el a szeptember 22-i általános választások előtt, és a külpolitika általában alárendelt szerepet játszik ilyenkor. Ám nincs kizárva, hogy – épp az európai válság kapcsán – a gazdaság mellett szóba kerülnek majd az európai értékek is, miközben a pártok arról vitáznak: valójában mi tartja össze az Európai Uniót? Ebben az értelemben nincs kizárva, hogy a magyar vagy akár a román belpolitika, a jogállamiság kérdése és a német pártok ehhez való viszonya szóba kerülhet a választási kampányban.
A magyar alkotmánymódosítás a múlt héten a német parlamentben is téma volt, ahol az ellenzéki szociáldemokraták álláspontját Frank-Walter Steinmeier frakcióvezető, korábbi külügyminiszter képviselte. (Itt egyébként a CDU-s Gunther Krichbaum sem tagadta, hogy aggódnak a magyar helyzet miatt.) Bár a közvélemény-kutatások alapján a CDU/ CSU–FDP-kormánykoalíció és az ellenzéki SPD–Zöld-szövetség fej fej mellett áll, és lehetetlen megjósolni, ki nyeri az őszi választást, nem árt felkészülni egy ellenzéki fordulatra sem. Egy szociáldemokrata vezetésű német kormány – még ha a kormányzati felelősség mérsékli is a mostani bírálatok hevességét – valószínűleg kritikusabban reagál majd a magyar kormány „gyanús” lépéseire.