A javaslatot formálisan Moldva és Bukovina érseksége fogalmazta meg: e szerint Románia készülő alkotmányának hivatkoznia kell a román nép keresztény gyökereire és arra a szerepre, amelyet az ortodox egyház játszott a nemzet történelmében. Rögzítenék az alkotmányban az iskolai vallásoktatás kötelező jellegét és a külföldön élő románok támogatásának a fontosságát.

A román politikusok többsége fenntartásokkal fogadta a javaslatot. – Románia laikus állam marad. Ezt keresztényként mondom, a kettő nem zárja ki egymást – válaszolta az Agerpres állami hírügynökségnek Crin Antonescu, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és egyben az alkotmányozó bizottság elnöke.

Románia rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, a szintén liberális Petre Roman képviselő úgy vélte, „valamiképpen hivatkozni kell a legitimitásunk forrásaira”. Ugyanakkor elismerte, hogy nehéz lesz olyan megfogalmazást találni, amely egyszerre utal a modern állam laikus jellegére és arra, hogy „a román nemzet kialakulásában fontos szerepe volt az istenhitnek”. Utalt arra, hogy hosszas viták után az európai alkotmányba végül nem került be a keresztény gyökerekre való hivatkozás.

– Ha a román nép kitartott kétezer évig vagy még tovább, az csakis a Jézus Krisztusba és az Istenbe vetett hitének köszönhető – vélte ezzel szemben CiprianNica, a szintén kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselője. Szerinte az alaptörvény preambulumában rögzíteni kell, hogy „a román nép keresztény, főként ortodox vagy katolikus”. Párttársa, Florin Iordache ezzel szemben határozottan elutasította a felvetést. Hangsúlyozta: nem lehet abból kiindulni, hogy minden román állampolgár keresztény, mert ez egyszerűen nem igaz.

Smaranda Enache szerint a moldvai érsekség olyan, maximális javaslatcsomaggal állt elő, amelynek maradéktalan elfogadásában az egyház sem bízik. – Viszont egyértelmű a törekvés, hogy az ortodox egyházat de jure is nemzeti egyházként ismertessék el. De facto most is az – tette hozzá. Az emberjogi harcos szerint a körülmények nem kifejezetten kedveznek az ortodox egyháznak: egyrészt Románia a kormányzati ciklus elején tart, másrészt a tavaly nyári politikai válság után a parlamenti többség aligha teszi ki magát újabb nemzetközti bírálatoknak egy ultrakonzervatív alkotmány elfogadásával.

Ez nem jelenti azt, hogy a BOR javaslatait lesöprik az asztalról. Enache emlékeztetett: a hittan gyakorlatilag ma is kötelező tárgy az elemitől az érettségiig, hiszen a szülőnek felmentést kell kérnie, ha nem akarja, hogy gyermeke részt vegyen a vallásoktatásban. A Pro Europa Liga egyik tanulmánya kimutatta, hogy a hittanórák valójában vallási intoleranciára nevelnek. Az emberjogi harcos szerint a helyzet a tanulmány 2007-es megjelenése óta vajmi keveset változott. Az oktatás felelősei elutasítanak mindenfajta párbeszédet az érdekelt civil szervezetekkel. Az ortodox lobbi rendkívül erős – magyarázta Enache, hozzátéve, hogy a kisebbségi egyházak nem mernek vagy akarnak szembemenni a BOR-ral.

BUKAREST