„Aszad elővette a B tervet, felosztaná Szíriát”
A tapasztalt diplomata évtizedeket töltött az Európai Unióval folytatott tárgyalásokban. „Ha tagok lennénk, Németország mellett egyedül mi tennénk eleget a maastrichti kritériumoknak. Törökországot számos területen az EU szintjére emeltük. De nem tudunk újabb tíz-húsz évet várni a tagságra. Mivel kölcsönösen szükségünk van egymásra, jobban, mint valaha, bízom benne, hogy a közös érdek felülkerekedik a döntéshozatalban” – nyilatkozta a török politikus.
A Ciprus megosztottsága jelentette akadályt Bozkir mesterségesnek tartja. Törökország szerint az EU komoly hibát követett el, amikor a ciprusi görög közösséget mint az egész szigetet reprezentáló kormányt vette fel. Ez precedens nélküli eset volt, hiszen az új tagállam megoldatlan területi vitát vitt be az unióba. Nikosz Anasztasziádesz, az új elnök ugyan korábban a megegyezés hívének mutatta magát, ám Bozkir szerint elődei is így léptek fel, majd visszakoztak. A gazdasági válság miatt elhalasztották, hogy az ügyről tárgyaljanak.
A ciprusi görögöknek ugyanis, véli, több előjogukról le kellene mondaniuk, ha a sziget közös kormányzat alatt újra egyesülne. Szerinte az EU-nak kell nyomást gyakorolnia a görög ciprusiakra az újraegyesítési tárgyalások újrakezdésének érdekében. Szíriában is az „arab tavasz” idején kezdődött a változás. A különbség az „orosz tényező” – véli Bozkir. Oroszország ugyanis sok dologban érdekelt Szíriában. Ilyen a hadsereg, amely teljesen orosz technológiát, kiképzést használ.
Moszkvának emellett évszázados törekvése, hogy kijusson a meleg tengerekre, azaz a Földközi-tengerre. Az utolsó ilyen bázisa a szíriai Tartusz kikötője. Ezenkívül Moszkvát nemzetközi befolyásának gyengülése is arra ösztönzi, hogy segítse Bassár el-Aszad rezsimjét. Oroszország akadályozta a beavatkozást a nemzetközi porondon. Ez és az Aszad-rezsim hatalmi játéka okozta a hetvenezer halottat Szíriában.
Bassár el-Aszad a török diplomata szerint most a B terv megvalósítását latolgatja: ez Szíria felosztása. Neki egy általa uralható „kis Szíria” maradna a tengerparti sávban, ahol az alevi kisebbség él. Ennek feltétele egyfajta etnikai tisztogatás, amelyet máris végrehajtanak. Maradna ezen kívül egy északi és egy szunni országrész. Oroszország aligha elégedett ezzel a tervvel, mivel ez fenyegethetné hosszú távú érdekeit. Ennek tudjuk be, hogy orosz vezetők az utóbbi időben szívesebben beszélnek hatalomváltásról. Ez közelebb vihet a rendezéshez. Ám Bozkir szerint ha folytatódik a harc, a felkelők között fölényre tesznek szert a „nemkívánatos” elemek.
Ám ez nemcsak az al-Kaidát jelenti, hangsúlyozta, hanem olyan csoportokat, amelyek anarchikus tendenciákat követnek. Irán mindenütt igyekszik befolyásra szert tenni a térségben, de Teherán nem döntő tényező Szíriában. Barack Obama amerikai elnök befolyása – ahogy a szíriai rendezésben is – itt is mozdíthat a dolgon. A Mavi Marmara hajón történt incidens óta Törökország három feltételhez köti a kapcsolat rendezését. Az első a bocsánatkérés a nemzetközi vizeken történt katonai akcióért és kilenc török aktivista haláláért. A második a családok kárpótlása. A harmadik pedig a Gázai övezet blokádjának megszüntetése. Törökország számára elképzelhető, hogy a kapcsolatok rendeződjenek a korábbi szinten, amennyiben a feltételeket kielégítik.
A török politikus szerint az új izraeli kormány mérsékeltebb hangnemet használ, mint elődje, s ez is biztató. Izrael számára előnyös, ha a viharos közel-keleti térségben Törökországgal baráti viszonyt tart fenn. Erdogan török miniszterelnök hét éve kijelentette: országa elismeri, ha a levéltári anyagok alapján közös történészbizottság értékeli az „1915-ös eseményeket” . (Az oszmán hadsereg milliónyi kisázsiai örményt hajtott át sivatagos területekre lakóhelyükről. A halottak száma akár egymillió is lehetett. Ezt a világban örmény holokausztként emlegetik. – A szerk.)
A rendezést Bozkir szerint zavarja, hogy az örmény alkotmánybíróság egy határozata úgy értelmezhető, hogy török területen is gyakorolná az örmény szuverenitást. Akadálya a rendezésnek Hegyi-Karabah örmény okkupációja is. A török politikus szerint a rendezést emellett az örmény diaszpóra is akadályozza, amely nyomást gyakorol a jereváni kormányra. Pedig az elszegényedő és fogyó örmény népességnek érdeke lenne a kapcsolatok rendezése, mindenekelőtt a határ megnyitása – mondta.
