Pánikhétvége Cipruson
Az ország tízmilliárd eurónyi nemzetközi hitelcsomagot kap, ennek fejében azonban a bankbetéteket egyszeri illetékkel és 2,5 százalékos kamatadóval terhelik. Az illeték a Cipruson lévő bankokban elhelyezett százezer euró fölötti megtakarításokra 9,9 százalék, az ez alattiakra pedig 6,75 százalék lesz. Cserébe a lekötött betétek tulajdonosai bankuktól részvényeket kapnak a tervek szerint. Az illetékből várhatóan 5,8 milliárd euró folyik majd be az államkasszába. A társasági adót tíz százalékpontról 12,5 százalékosra emelik a tervek szerint, amely további 200 millió eurót hozhat évente. Az elnök szerint a mentőcsomag elkerülhetetlen, mivel nélküle a fő ciprusi bankok kedd reggelre összeomlanának.
A fenti tervek megszavazását várhatóan ma viszik a szigetország parlamentje elé. Anasztaziádesz elnöknek nincs könnyű dolga, a politikusok körében a vártnál nyilvánvalóan sokkal rosszabbnak értékelik a hazahozott csomagot. Az ellenzéki vezető, Jiorgosz Lillikász szerint a pár hete megválasztott elnök „elárulta a szavazók bizalmát”. Az általános közhangulat szerint a kisemberek és kisvállalkozások megtakarításaik önkényes elvétele helyett lehetett volna más megoldás is, mint például még magasabb adó a nagyobb bankbetétekre, magasabb személyi jövedelemadó a százezer euró feletti fizetésekre, még magasabb társasági adó, vagy például a veszteséges ciprusi légitársaság felszámolása, a telekommunikációs cég és a villamosenergia-szolgáltató privatizálása, és persze a közszférában dolgozók kimagasló fizetésének és busás juttatásainak csökkentése.
A lakosság szerint az időzítés sem véletlen: a hosszú hétvégére tervezték, amikor a sziget az ortodox húsvét előtti nagyböjtre készül, a bankok zárva, s mindenki ünnepelne, de valószínűleg az idén elmarad a hagyományos hétfői vidám piknikezés.
A megtakarításokból az illeték összegét előreláthatóan még azelőtt levonják, hogy az ünnep után, kedden vagy szerdán újra kinyitnának a pénzintézetek. A lakosság egyhangúlag felháborodottságának ad hangot, hogy ennyire elbánt az országgal az unió, s sokan az eurózónából való kilépést támogatnák.
Nikoláidesz Pávlosz, egy Nicosiában élő, kétgyermekes családapa kritikusan beszélt, s azt mondta: „Az EU-ban minden ország a saját érdekét szeretné előtérbe helyezni, így nem beszélhetünk partnerségről. A szabadságunkról van szó. Nyilvánvalóan azok az országok, amelyek nem fogadják el a németek javaslatát, gyarmati sorba kerülnek, de mi nem adjuk meg könnyen magunkat.”
Pedig nincs kivétel, a lakosság minden szegmensének fel kell áldozni a megtakarításai egy részét, hogy megmentsék Ciprust az államcsődtől.
Récsel Konsztanta, egy Orokliniben működő ingatlaniroda tulajdonosa igazságtalannak tartja a döntést. „Miért nekünk, egyszerű embereknek kell a kormányt és a bankokat megtakarításainkkal támogatni? A legbosszantóbb az, hogy a pénzünk továbbra már nincs biztonságban a bankokban. A bizalom elveszett. Az ilyen jellegű döntésekkel a befektetők nagyon hamar elfordulnak Ciprustól. Sok olyan szülő adta el az elmúlt hetekben az ingatlanát, akik a gyermekeik oktatását finanszíroznák az árból, s most őket is 9,9 százaléktól fosztották meg. Bűnözők!”
A ciprusi bankokban lévő megtakarítások majdnem fele külföldieké, elsősorban gazdag oroszoké és kisebb számban a szigetre áttelepült vagy nyugdíjas éveiket itt töltő briteké. Az intézkedés az ő vagyonuk megadóztatására is irányul. Várhatóan ők máshová viszik pénzüket a jövőben, de kérdéses, hogy más európai országban biztonságban lesz-e a vagyonuk. Lyndsey Gilmer, egy Larnacában élő orosz orvos felesége is felháborodottságának adott hangot: „Nagyon mérges vagyok. Hogy engedhetik meg, hogy a gyermekeink tanulmányaira megspórolt folyószámláinkból 10 százalékot ellopjanak? Törvényes ez egy EU-tagállamban?”
Mivel még nem egyértelmű, hogy milyen további intézkedések jönnek, az ügyfelek a bankjegykiadó automatákat tömegével rohamozták meg hétvégén, s mindenki annyi készpénzt vett ki, amennyit csak engedett a kártyája. A mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása. Görögország, Írország és Portugália után Ciprus a negyedik euróövezeti ország, amelyet nemzetközi hitelcsomaggal segítenek a pénzügyi válság következményeinek elhárításában.
