Obamát már kormánnyal várják

Lesz kormánya Izraelnek, mire március 20-án Barack Obama megérkezik az országba. A tervek szerint ma teszi le az esküt a minisztertanács, amely 22 miniszterből és nyolc miniszterhelyettesből áll – és ezzel az egyik legszűkebb kabinetje lesz a zsidó államnak.

Benjamin Netanjahu az utolsó előtti pillanatban fejezte be az alkudozást szövetségeseivel, és még 15-én, a szombat beköszönte előtt aláírhatta a koalíciós szerződést fő partnereivel, Jáir Lapiddal és Naftali Bennett-tel. Az alku eredményeként olyan kabinet alakulhat, amely komoly reformcélokat tűzött ki, és jelentős mértékben megváltoztatta az eddigi politikai beszédmódot Izraelben. Több figyelmet kaphatnak a társadalmi kérdések, és nem fog mindent uralni a biztonság szempontja. A társadalom modernizálása és a kiegyensúlyozottabb közteherviselés is szempont lesz – 36 év kormánytagság után most ellenzékbe szorulnak a vallásos ortodoxia pártjai.

Az archív képen Mose Yaalon, aki most védelmi miniszter lesz
Az archív képen Mose Yaalon, aki most védelmi miniszter lesz

Netanjahu azzal vigasztalta frakciótársait, hogy fontos tárcákat sikerült megőriznie: így a Likud-Hazánk Izrael szövetségé lesz a védelmi és a belügyi tárca, és egy ideig a kormányfő tölti be a külügyminiszteri posztot. Ezt Avigdor Liebermannak tartják fenn, aki ellen még tart a vizsgálat egy korrupciós ügyben. A Hazánk Izrael az orosz anyanyelvű izraeliek vezető pártja, radikálisan nacionalista, arabellenes retorikát használ. Éppen ezért a palesztinokkal való tárgyalás (ha lesz ilyen) Cipi Livni volt külügyminiszternek jut. A jogásznő kapta az igazságügyi tárcát. Az ő hatfős frakciója a legkisebb a kormánykoalícióban.

Hogy lesznek-e tárgyalások? Az izraeli pártok eléggé megosztottak. Livninél erősebb pozíciója van a kormányban a high-tech szférában dollármilliomossá lett Naftali Bennettnek, akit általában a telepesek képviselőjének, a vallásos jobboldali cionizmus modernebb képviselőjének tartanak. Ő kapta a lakásügyi minisztériumot, s ez épp a településépítés támogatását hozhatja. Így míg Bennett a ciszjordániai területek jó részének annektálását akarná, Netanjahu és Jáir Lapid elfogadják a kétállamos megoldást. Livni pedig egyenesen „galambnak” számít. De a tárgyalás legalább annyira a palesztinoktól is függ. Ők annyira megosztottak, hogy aligha lesznek képesek erre.

Az egyik fő kérdés az volt, milyen pozícióhoz jut Jáir Lapid. Az izraeli politika új csillaga, a tévés újságíróból lett pártalapító a pénzügyminiszterséget kapta. Facebook-oldalán azzal nyugtatta híveit, hogy amennyiben ő belebukik ebbe a nehéz posztba, amihez nincs szakmai felkészültsége (nem közgazdász), akkor Netanjahu is vele zuhan. Lapid fel akart lépni a pazarlás, a politikai hűbérek és a korrupció ellen. Erre most lesz lehetősége. Egy másik kampánytémája a középosztály védelme volt. Mivel Izraelben egyre többen vannak, akik nem fizetnek adót, a középosztály terhei egyre nőnek. Ő és sokan mások az okokat abban látják, hogy az ultraortodoxok kimaradnak a tehervállalásból, nem vesznek részt a honvédelem terheiben, s legálisan nem jelennek meg a munkaerőpiacon. (Az ultraortodox férfiak – több tízezren – a vallásos iskolák tanulóinak számítottak eddig, és ha munkát vállalnának, akkor előbb be kellene vonulniuk. Így csak feketén dolgozhattak.)

Lapid pártjáé lett az oktatási tárca is. Kormányprogram lett, hogy valamennyi izraeli iskolában – beleértve a vallásos iskolákat – tanítsanak megfelelő óraszámban matematikát, természettudományokat és angol nyelvet. Ez kell ugyanis a munkavállaláshoz Izraelben, ahol a high-tech, az informatika a húzóágazat. A másik ilyen követelés, hogy ez a réteg is katonáskodjék. Megreformálják a védelemben való részvételt. Két évre csökken a szolgálat ideje. Az ultraortodoxok vagy katonáskodnak, vagy a „nemzeti szolgálatban” vesznek részt. Egy kis csoportjuk mentesülhet csak minden közszolgálat alól. Kérdés, hogy az izraeli arab fiatalokra érvényesítik-e ezt a kötelezettséget. A kormányzás reformjait sürgeti az átalakuló izraeli társadalom is. A koalíció változtatni kíván a választójogi törvényen: most 2 százalékos a bejutási küszöb, ezt meg akarják duplázni a következő választáson. Obama tehát ilyen közegbe érkezik szerdán, ahol majd nyilván tapasztalja: az izraeliek számára a biztonság és a rendezés fogalmai mások, mint ahogy azt az USA diplomáciája és az EU használja. Az elnök, akinek biztonságára 15 ezer rendőr és rengeteg titkos ügynök vigyáz, a saját helikopterén és páncélozott autóján közlekedik majd. Elmegy a palesztin autonómia székhelyére, Ramallahba is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.