Szűkösen jut magyar segély külföldre

Szerbiát, Afganisztánt és Ukrajnát támogatja a legtöbb segéllyel Magyarország. Ám a nemzetközi fejlesztést sem a hazai közvélemény, sem a politikai élet nem tartja fontosnak.

Magyarország – a többi kelet-közép-európai állammal együtt – meglehetősen elmarad az EU által kitűzött céloktól. Noha a fejlődő országok segélyezésére 2015-ig már a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,33 százalékát kellene fordítania, ennél jóval kevesebbet, 0,11 százalékot költött 2011-ben. Igaz, pénzben ez sem kevés: 101 millió euró, vagyis harmincmilliárd forint. – A magyarok húsz százaléka gondolja csak, hogy lényeges a szegény országok támogatása, ez még a harminc százalék körüli kelet-európai átlagtól is elmarad. Cipruson ugyanez az arány 74, Svédországban 69 százalék – mondta Bartha Attila, a Közép-európai Egyetem (CEU) kutatója. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központja átfogó vizsgálatot végzett arról, hogy Magyarország mennyiben tesz eleget kötelezettségeinek a nemzetközi fejlesztés terén.

Földrajzi, gazdasági és történelmi szempontok is meghatározzák, mely államokat támogat Magyarország. A lista élén így térségbeli országok (Szerbia, Koszovó, Ukrajna) mellett vannak kereskedelmi-pénzügyi okokból fontos segélyezettek (Kazahsztán, Kína), valamint olyanok, amelyekkel az elmúlt évtizedekben alakultak ki hagyományos kapcsolatok (Vietnam, Nigéria). – A magyarok inkább a viszonylag biztonságos fejlődést mutató országokat támogatják, nem pedig például Szudánt vagy Csádot – tette hozzá Bartha.

Nem is olyan könnyű elérni az EU által kitűzött célokat: erre már Makkay Lilla, a Külügyminisztérium főosztályvezetője hívta fel a figyelmet. A fejlettebb uniós tagállamok még magasabbra tették a lécet, és a GNI 0,7 százalékát szeretnék nemzetközi fejlesztésre költeni, ezt azonban mindössze öt európai ország (Svédország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Norvégia) teljesíti. – A különféle projekteknél a szaktudás, a tapasztalatok átadása a fő irány. Az infrastrukturális beruházásokat Afrikában is kölcsönökből, piaci alapon hajtják végre – magyarázta Makkay Lilla. Új országok is megjelentek a Magyarország által segélyezettek között, például Kenya. Ilyenkor több szempont is szerepet játszik (külgazdasági tényezők, civil szervezetek lobbizása), de a CEU kutatója és a Külügyminisztérium főosztályvezetője is lényeges adaléknak nevezte, hogy Kenyában van magyar nagykövetség. Ez mindenképpen megkönnyíti a támogatott projektek nyomon követését.

Új jelenség Európa-szerte a magánszektor bevonása a segélyezésbe, csakhogy ez Magyarországon több akadályba is ütközik. A hazai magánvállalkozások többsége túl kicsi a nemzetközi fejlesztési projektekhez, nincs elég pénzük, s hiányzik a megfelelő technológia és nyelvtudás is. Aktívak viszont a Magyarországon működő nem kormányzati fejlesztési szervezetek (NGDO-k), amelyek a világ közel nyolcvan országában vannak jelen. Más kérdés, hogy az együttműködés egyelőre igen alacsony szintű az NGDO-k és a magyar kormányzat, illetve magángazdaság között, és az oktatásban vagy a médiában sem irányul rájuk nagy figyelem.

 

Szomáliföld gyakorlatilag kivált az anarchiába süllyedt Szomáliából, ám az aszály őket sem kíméli
Returned Somali refugees hold banners during the visit of U.N. emergency relief coordinator [Jan Egeland] at the Ahaya camp December 3, 2004 in Hargeisa, the capital of Somaliland, an autonomous enclave which is unrecognised internationally. [Egeland started a three-day trip to raise awareness on Somalia's problems saying the country's persistent violence drought and stream of refugees have created one of the world's forgotten humanitarian crises.]
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.