Ám figyelembe kell vennünk, hogy ez a hisztérikus reakció aligha megy túl a szavakon – hangzott el a Külügyminisztériumban, ahol Takács Szabolcs globális ügyekért felelős államtitkár-helyettes találkozott újságírókkal. Takács azonban kiemelte: a rendszer gesztusai és viselkedése is irracionális, így további irracionális lépések várhatók.

A Munkás-Paraszt Vörös Gárda gyakorlaton. A rendszer irracionális, de nem lép a szavakon túl

A magyar elemzők úgy vélik, a mostani phenjani dühroham egyik oka, hogy az ország eddigi legfőbb szponzora, Kína támogatta a szankciók erősítését. Az, hogy a kínaiak nem akadályozták meg a BT-határozatot, annak köszönhető, hogy előzőleg az USA hosszas konzultációt folytatott Pekinggel – tudtuk meg. Ez nem csak a pénzügyi intézkedéseket, a bankforgalom teljes lehetetlenségét jelenti, a szankciós politika jegyében átvizsgálhatnak olyan hajókat, amelyek feltehetően tiltott rakományt visznek Észak-Koreába, vagy el onnan. Takács utalt rá, hogy Phenjan számára alapvetők azon bevételek, amelyekhez azzal jutott, hogy illegálisan nukleáris technológiát adott el, és részt vett más „haramia” államok rakétaiparának fejlesztésében. (Erről írt a világsajtó Iránnal, korábban Szíriával és Líbiával kapcsolatban. Pakisztánnak állítólag rakétafejlesztésben segítettek, s cserébe megszerezték tőle az urándúsítás technológiáját.)

Magyarország számára Dél-Korea a fő partner – szögezte le Takács. Eközben, ha csökkentett szinten is, de vannak kapcsolataink Phenjanban. A magyar diplomaták konzultálnak a Bécsből hozzánk is akkreditált észak-koreai nagykövetség munkatársaival, s időnként ellátogat Phenjanba Szöulból a magyar nagykövet. (Hazánk phenjani nagykövetségének épületét német és holland jótékony szervezetek bérlik.) Kereskedelmi forgalmunk gyakorlatilag nincs – mondta Takács a Népszabadság kérdésére, de kiemelte azokat az élelmiszer- és gyógyszersegélyeket, amelyeket hazánk Észak-Koreának szállított. A leginkább eleven kapcsolatot magyar részről a „remetekirálysággal” a Baptista Szeretetszolgálat tartja, amelynek munkatársai időnként beutazhatnak az országba, s sérült gyermekeket ápoló intézményeket támogatnak. Arról nem tudnak, hogy akár kettős állampolgáraink is rekedtek volna Észak-Koreában.

A magyar elemzők szerint a feszültség ingadozik, most erősödő szakaszban van. Ugyanakkor senki nem érdekelt a status quo megváltoztatásában. Kínának megfelel az északi ütközőállam közte és Dél-Korea között, s nem érdekelt a százmilliós egységes Korea megalakulásában. Úgy tűnik, hozzá hasonlóan gondolkoznak a térség nagyhatalmai, vagyis Japán és Oroszország, de az Egyesült Államok is. Dél-Koreában is használják az „egyesülési retorikát”, de óvatosak vele, mert nem akarják veszélyeztetni a lakosság életszínvonalát. Az újabb dél-koreai nemzedékek pedig csak mérsékelten érdeklődnek a diktatúra elnyomása alatt senyvedő testvéreik iránt – mondják a kutatók.