Nagykövet a kormányrúdnál
Az új miniszterek többsége eddig is a tárcáknál töltött be főhivatalnoki pozíciókat, s csak annyiban köthetők pártokhoz, hogy néhányan közülük miniszterhelyettesi posztig jutottak. Két miniszter eddig egyetemi professzor volt, a kulturális tárcát egy ismert színész kapta. Bulgária miniszterelnöke a következő két hónapban az 53 éves Marin Rajkov hivatásos diplomata lesz. (Annyira diplomata, hogy már az apja is az volt, így ő Washingtonban született, és így elvileg amerikai állampolgár – a szerk.)
Rajkov Balkán-szakértőnek számít, de már kétszer volt nagykövet Franciaországban, most is Párizsból hívta vissza az elnök. Értékelések szerint Rajkov nem kötődik pártokhoz, ezzel nagyobb hitele lehet a Bulgáriát megrendítő népmozgalom híveinek szemében. Első beszédében erről azt mondta, hogy a tiltakozók mellett szót kell kapjanak a „hallgatag többség” milliói. Ugyanakkor bírálta az állam intézményeinek működését, mert nem védték meg az állampolgárokat a monopóliumok önkényétől. Rajkov beszédéből kiderült, hogy nem kíván engedni a populista követeléseknek. Nem lesz válogatás nélküli államosítás, ami szerinte politikai és gazdasági érdekeket szolgálna. Megmarad a nemzeti fizetőeszköz, a leva szilárdságát őrző valutatanács, amíg az európai uniós tagállam nem csatlakozik az eurózónához.
– Nem engedjük, hogy Bulgária a káoszba süllyedjen – hangoztatta, ezzel még egyszer megerősítve: szó sem lehet a választói rendszer többségivé alakításáról, s más olyan változásokról, amelyeket a tiltakozó mozgalom követelt. Ügyvezető kormányfőként az az elsődleges feladata, hogy a létező szabályok tiszteletben tartásával levezényelje a demokratikus választásokat, s átadja a hatalmat a megválasztandó kormánynak. Az átmeneti kormány hivatalba lépésével Bulgária rövid időre átalakult elnöki köztársasággá. A kabinet az államfőnek felel, s neki kell gondoskodnia a politikai folyamatosságról. Egyes szakértők nyilvánosan követelik a tavaly januárban hivatalba lépett, 48 éves Roszen Plevnelievtől (akit az eddig kormányzó jobbközép párt, a GERB jelölt), hogy az elkövetkező hetekben léptessen életbe valódi politikai reformokat, kezdje el a maffia befolyásának visszaszorítását – azaz állítsa helyre Bulgária jó hírét.
A jelek szerint a tiltakozó mozgalom egyes vezetői megpróbálnak párttá szerveződni. Egyelőre sikertelenül. A vezéralakok a legkülönbözőbb csoportosulásokból bukkantak fel. Vannak közöttük környezetvédők, fogyasztói jogvédők, oroszbarát csoportok tagjai és meleg aktivisták is. Legfőbb követelésük az volt (a monopolhelyzetben lévő nagy energiaszolgáltatók államosítása mellett), hogy csak a választójogi törvény megváltoztatása és alkotmányreform után legyen parlamenti választás. A tiltakozó csoportok annyiban egységesek, hogy teljesen elutasítják az eddigi politikai osztályt. – Nem lehet új bordélyt nyitni a régi örömlányokkal – mondta egyikük. A lapunknak nyilatkozó bolgár politikai elemzők még mindig elképzelhetőnek tartják, hogy létrejöhet egy új protesztpárt, amely bejut a szófiai nemzetgyűlésbe a május 12-i szavazáson. A tervek szerint erre a napra tűzi ki Plevneliev a választást. Ha nem lesz alternatíva, úgy igen alacsony részvétel mellett a szocialisták és a bukott jobbközép kormánypárt, a GERB között dől el a harc. Legfeljebb még egy-két kisebb párt tud esetleg átlépni a parlamenti küszöbön – hangzik a nem túl biztató jóslat.
A bolgár ellenzék legszervezettebb ereje, a szocialista párt próbál kapcsolatba lépni a spontán tiltakozókkal. Szergej Sztanisev pártelnök nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állítja: a még a jobbközép irányítása alatt működő belügyminisztériumban dossziékat készítenek a tiltakozó mozgalom vezetőiről.
A távozóban lévő kormány eközben intenzív öndicséretbe kezdett. Pozitív statisztikákat közölnek a jólét emelkedéséről, és „spontán küldöttségek” mondanak köszönetet a GERB-nek és a korábbi kormányfőnek, Bojko Boriszovnak az egyre javuló közbiztonságért.
