Az állítást Hashim Thaci azonnal visszautasította. A Szerbia által nem, de az Egyesült Államok és a huszonkét EU-tagország – köztük Magyarország – által elismert Koszovó kormányfője szerint eddig is megvolt a lehetőség a szerb közösségek szövetségéről szóló megállapodás aláírására, ha az „összhangban áll Koszovó alkotmányával és a helyi önkormányzatok európai chartájával”.

A tíz éve meggyilkolt Zoran Gyingyicsre emlékező belgrádi menet útban a néhai kormányfő sírja felé

Nikoliccsal ellentétben egyelőre Ivica Dacsics is visszafogottan nyilatkozott. A belgrádi parlament fő erejét adó mérsékelt nacionalista Szerb Haladó Párttal (SNS) koalícióban lévő Szerb Szocialista Párt (SPS) kormányfője szerint a legfontosabb kérdésben Koszovó még nem nyilatkozott. – Brüsszelben elmondtuk: vagy létrejön a szerb önkormányzatok szövetsége, vagy ne pazaroljuk tovább egymás idejét – közölte keddi sajtótájékoztatóján Dacsics. Majd azzal folytatta: a valóság az, hogy Szerbiának nincs fennhatósága Koszovó egésze felett, ahogyan Pristina sem tudja ellenőrizni Észak-Koszovót. – Thaci azt legfeljebb fegyverrel érhetné el – jegyezte meg a politikus. Dacsics szavai megerősítették azt az új irányt, amely tabudöntést jelent a korábbiakhoz képest: Belgrád elfogadja, hogy Koszovó egésze nem az övé, ám igényt tart a szerbek lakta területekre: Észak-Koszovóra éppúgy, mint a boszniai Szerb Köztársaságra.

– Ez pozitívum, hiszen a demokrata kormány még ahhoz ragaszkodott, hogy Koszovó Szerbia része, ami nincs összhangban a valósággal – nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő parlamenti képviselő. A belgrádi politikus szerint Dacsics fontos lépést tett azzal, hogy a múlt héten kimondta: hazugság azt állítani, hogy Koszovó a szerbeké. – Ez kiutat jelent a helyzetből, amelyben a szerb állampolgárok „Koszovó túszai” voltak – véli a politikus, hozzátéve azonban, hogy egyelőre nem tudni, miben is egyezett meg a belgrádi vezetés Brüsszelben, de megalapozott a remény, hogy jó irányban haladnak a megbeszélések. – Nikolics és Dacsics nyilatkozatai jól mutatják, hogy nem lehet az embereket húsz évvel ezelőtti nyilatkozataik alapján megítélni – mondta a képviselő, utalva a két politikus radikális múltjára és a néhai Szlobodan Milosevicshez fűződő viszonyára.

Ugyanakkor kérdés, hogyan ítélik majd meg a változást a radikálisabb szavazók. A közelmúltban gyakran lebegtetett előrehozott választások helyett a kormánypártok mindinkább csak a kabinet átalakításáról beszélnek. Belgrádban azonban nem zárják ki, hogy pár hónapon belül mégis lesznek választások. Ez valószínűleg annak is függvénye, hogy miként alakulnak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások, amelyek hetedik brüsszeli fordulójára jövő héten kerül sor. Előtte Catherine Ashton még Koszovóba látogat. Dacsics szerint az EU kül- és biztonságpolitikai biztosa ezután azonnal Belgrádba utazik. Lapunknak nyilatkozó elemzők Belgrádban és Pristinában úgy tartják: bár a tárgyalások Koszovó és Szerbia között zajlanak, a kérdés rendezése az EU-n múlik.

A megegyezést Brüsszel mindinkább előfeltételnek tekinti ahhoz, hogy Szerbia konkrét időpontot kapjon az EU-tól a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A tagság 2020 előtt nem valósulna meg, de Belgrád reményei szerint a nyáron már lesz tárgyalási startdátum.

Húszezres menet Zoranért

Húszezren vonultak fel kedden Belgrádban Zoran Gyingyics meggyilkolásának tizedik évfordulóján. A Menet Zoranért a néhai kormányfő, a Demokrata Párt alapítója halálának helyszínétől a sírhelyéig tartott. – Reményt adott az embereknek, távozásra kényszerítette Szlobodan Milosevicset.

Mindezért Gyingyics emléke nem a pártjáé, hanem az egész országé – idézte a belgrádi polgármestert a Balkan Insight, emlékeztetve arra, hogy Milosevics 2001-es hágai kiadatása tulajdonképpen Gyingyics sikere volt. Dragan Gyilasz szavait igazolta, hogy az orvlövész által 2003. március 12-én elkövetett merénylet helyszínén, a miniszterelnöki hivatalnál Ivica Dacsics szocialista kormányfő és a nagyobbik koalíciós partnert, a Szerb Haladó Pártot vezető Alekszandar Vucsics egyaránt koszorút helyezett el. (Vucsics gesztusa azért is érdekes, mert korábban a Szerb Radikális Párt híveként fellépett az ellen, hogy a Belgrád polgármesteri posztját is betöltő Gyingyicsről sugárutat nevezzenek el a fővárosban. Helyette azt javasolta, hogy a srebrenicai mészárlásért Hágában ítéletére váró Ratko Mladics tábornoknak szenteljenek egy utcát.) Gyingyics meggyilkolása kapcsán tizenkét embert ítéltek el – köztük a merénylet megrendelőjét és végrehajtóját –, három személy jelenleg is szökésben van. (Hírösszefoglalónk)