Összefogás az autonómiáért
Végül nem igazolódtak be a félelmek: több ezren gyűltek össze a marosvásárhelyi Postaréten, ahol 1852-ben kivégezték az Osztrák–Magyar Monarchia ellen fellázadt székely vezéreket. Az ünnepi beszédek után a tömeg a Maros megyei prefektúra elé vonult, ahol egy tíztagú delegáció Victor Ponta miniszterelnöknek címzett petíciót nyújtott át.
– A célunk az, hogy kinyilvánítsuk a székelyek autonómia iránti igényét. Ilyen összefogásra pedig nem volt példa eddig, leszámítva a rendszerváltás utáni első éveket, amikor még nem indult meg az erdélyi magyar politika polarizálódása – hangsúlyozta az SZNT elnöke.
A szervezők eredetileg legalább tízezer főt vártak, de pár nappal a rendezvény előtt már csak 5–10 ezer közötti résztvevőről beszéltek. Közben megjelentek az aggódó hangok is: ha túl kevesen lesznek, a rendezvény az eredeti céllal ellentétes eredményt érhet el. A társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 30 autóbusz indítását tervezte országszerte (mintegy 1500 fővel), valamint nyolc-tízezer röplapot szórt szét Marosvásárhelyen, tudtuk meg Lázár Balázstól, akit területi megbízottként mutattak be az EMNT Maros megyei irodájában.
Részvételre buzdított Szász Jenő korábbi alakulata, a Magyar Polgári Párt (MPP) is. A tüntetők számottevő része autóbuszokon Háromszékről érkezett, ahol valamennyi magyar szervezet részt vett a szervezésben, köztük a legnagyobb erdélyi magyar szervezet, az RMDSZ is. A romániai magyarság parlamenti képviseletét egyedül biztosító szövetség országos vezetése ugyan bejelentette, nem akar a Budapestről támogatott két versenypárt „utánfutója” lenni, de a helyi szervezeteknek nem tiltotta meg a részvételt az autonómia tüntetésen.
Így a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi városi RMDSZ-szervezet a szervezésben is részt vett, Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke közölte: elmegy a Székely Szabadság Napjára, mert választói így döntöttek a facebookos szavazáson. Az autonómiatüntetést fokozott óvintézkedések előzték meg, Marosvásárhelyen még elevenen él az 1990-es véres etnikai konfliktus, a „fekete március” emléke. A város egyes útjait lezárták, illetve megerősítették a nemzetiségek kulturális intézményeinek a védelmét. A hatóságok nyugalomra intették a lakosságot, és kérték, ne engedjenek az esetleges provokációknak. Korábban felröppentek hírek szélsőséges szervezetek esetleges ellentüntetéséről, de ezeket cáfolták.
– Ez egy szokványos vasárnap, nem számítunk rendbontásra vagy ellentüntetésre – tájékoztatott a Maros megyei prefektúra ügyeletese. Calin Liviu Sara ügyvezető igazgató hozzátette: a tüntetők üzenetét természetesen átveszik, és továbbítják a kormánynak. A petíciót Corneliu Grosu prefektus szerdán adja át Victor Ponta miniszterelnöknek. Izsák Balázs szerint függetlenül attól, hogy hányan mentek el Marosvásárhelyre, minden egyes székely akarja az autonómiát. Fontosnak nevezte, hogy a marosvásárhelyivel párhuzamosan Magyarországon és szerte a nagyvilágban többfelé szimpátiatüntetéseket szerveztek. Majd hozzátette: „úgy tudunk valamit pártok fölöttivé tenni, ha mindenki részt vesz”.
Martonyi: Képtelenség Erdély visszacsatolása
– Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása teljes képtelenség – mondta Martonyi János szombaton a román Digi24 hírtelevízióban. A magyar külügyminiszter arra a felvetésre válaszolt így, hogy Romániában sokan attól tartanak: Budapest az autonómiatörekvések támogatásával Erdélyt szeretné visszaszerezni. A külügyminiszter szerint ez olyan képtelenség, hogy nem is kíván reagálni rá. Ugyanakkor rámutatott, a közösségi autonómiaformák elismerése nem gyengíti, hanem erősíti az adott államot.
A székely zászlóval kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője elmondta, a túlfűtött érzelmek veszélyeztetik a két ország kapcsolatát, ezért önmérsékletet és megértést kért Bukarestben román tárgyaló partnereitől. A román sajtó visszatérő kritikájára utalva a magyarországi politikusok részvételét a romániai választási kampányban Martonyi természetes, európai gyakorlatnak nevezte. Emlékeztetett rá, Victor Ponta román miniszterelnök is kiáll a magyar szocialisták mellett, normális dolog, hogy az európai pártcsaládok tagpártjai támogassák egymást.
Arra a kérdésre, valóban annyira megromlottak-e a magyar–román kapcsolatok, hogy már csak a „stratégiai partnerség értékes elemeinek megőrzése” a jelenlegi cél, Martonyi azt mondta, nem akarja dramatizálni a helyzetet, de a felszított indulatok visszájára fordíthatják az eddigi eredményeket. A kételyek és gyanakvások leszerelésére egyedüli eszköz a párbeszéd, bukaresti útja éppen a bizalom helyreállítását célozta. (MTI)
