Rehn méltatta a balti államot azért a haladásért, amit a 2008-ban átélt komoly gazdasági válság óta tett meg. Az EU-biztos emlékeztetett: Lettország jelenleg a legnagyobb GDP-növekedéssel és a második legnagyobb exportnövekedéssel büszkélkedhet az EU-ban, miközben a munkanélküliség magas, de folyamatosan csökken. Rehn szerint a lett történet annak a bizonyítéka, hogyan tud egy ország súlyos gazdasági kiigazítás után megerősödve kikerülni a válságból. A biztos az európai válságkezelés helyességét firtató kérdésre válaszolva arra is kitért, tudja, hogy az európai átlagpolgárnak nehéz elviselni a kiigazításokat, de Lettország példájából sokat lehet tanulni.

A finn EU-biztos jelezte: az Európai Bizottság most megvizsgálja, hogy Lettország megfelel-e a maastrichti követelményeknek, az erről szóló jelentés június elejére várható. Nemcsak a számban kifejezhető konvergenciakritériumokat veszik górcső alá, hanem azt is, fenntart ható-e a lett gazdaságpolitika. Az Európai Központi Bank is elvégzi a saját vizsgálatát. Rehn a lett közvélemény bizonytalanságára vonatkozó kérdésre úgy felelt: a társadalom támogatása nem formális kritérium, bár minél erősebb, annál jobb.

Andris Vilks lett pénzügyminiszter szerint a lett csatlakozási kérelem az eurózónának is pozitív hír, és az övezet csak gazdagodhat egy válságkezelésben komoly tapasztalatokat szerzett tagállam csatlakozásával. Vilks szerint Lettország szeptember óta megfelel a maastrichti kritériumoknak.

Magára maradt viszont Nagy-Britannia az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésén a bankárok sikerdíjának korlátozásáról szóló vitában. A bónuszt az alapbér 100 százalékában történő maximalizálásáról a tagállamok képviseletében az Európai Tanács ír elnöksége és az Európai Parlament a múlt héten egyezett meg a Bázel III. nevű, a bankok tőkemegfelelésére és likviditására vonatkozó globális keretrendszer európai alkalmazása során. George Osborne brit pénzügyminiszter a keddi vitán jelezte, országa nem tudja támogatni a bónuszok maximalizálását, ahogy azt sem, hogy az új szabályozás már jövő évtől életbe lépjen. Nagy-Britannia nem tudta volna megvétózni az egyezséget, de Németország (az uniós konszenzusépítő hagyományoknak megfelelően) nem akarta, hogy London elszigetelődjön, így Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter jelezte, „technikai kérdésekben” még további egyeztetésre van szükség. Az Európai Parlament azonban máris tiltakozott a korábban kialkudott egyezség megváltoztatása ellen, és Martin Schulz EP-elnök közleményben jelezte: a parlament a terveknek megfelelően áprilisban szavaz a jogszabályról, annak eredeti formájában. A lépés minden tagállamban népszerű, és a britek hagyományos szövetségesei, a hollandok, svédek is támogatták a korlátozást.