Betetőzött generációváltás
A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága az új főtitkár, Xi Jinping vezetésével február 26–28. között tartott ülésén – mint a Xinhua hírügynökség közölte – javaslatokat tett a törvényhozás képviselőinek az új állami tisztségviselők, így a kormány tagjai, a parlament, valamint a legfelső bíróság és a főügyész személyére is.
A tavaly novemberi kínai pártkongresszussal kezdett vezetői generációváltás most folytatódik állami szinten az Országos Népi Gyűlés (parlament) ma kezdődő ülésszakával. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága az új főtitkár, Xi Jinping vezetésével február 26–28. között tartott ülésén – mint a Xinhua hírügynökség közölte – javaslatokat tett a törvényhozás képviselőinek az új állami tisztségviselők, így a kormány tagjai, a parlament, valamint a legfelső bíróság és a főügyész személyére is. A forgatókönyv szerint az Országos Népi Gyűlés tanácskozásának végén választják meg Xit államfőnek, aki így immár teljesen átveszi az ország irányításának felelősségét Hu Jintaótól, aki tíz éven át volt a párt főtitkára és Kína elnöke. Borítékolható az is, hogy Wen Jiabao kormányfő utódja pedig Li Keqiang eddigi miniszterelnök-helyettes, a párt héttagú legfelső Állandó Bizottságának tagja lesz.
A kínai sajtó a „két ülésként” hozza össze az egykori magyarországi népfronthoz hasonlítható Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) több mint kétezer résztvevővel vasárnap kezdett plenáris ülését és az Országos Népi Gyűlés most nyíló éves ülésszakát. Az első a vélemények összegyűjtésével tanácsadó szervként működik, míg a pártvezetés által sugallt döntéseket az utóbbi, a majd háromezer tagú törvényhozás szentesíti. Az Országos Népi Gyűlés idei ülésszaka ugyanakkor azért sajátos, mert az állami vezetés tagjait az érvényben lévő ötéves terv (2011–2015) félidejében választják meg. Ebből következik, hogy elhibázott lenne az új seprű szerepét elvárni az új kormánytól, ám mind a gazdasági, mind pedig a szociális helyzet fokozatos változtatásokat tesz szükségessé a több mint 1,3 milliárd fős Kínában, amely – leelőzve Japánt –a világ második gazdasági hatalmává lépett elő az utóbbi három évtized rendkívül gyors növekedésének köszönhetően. A kedvezőtlen világpiaci helyzetben Kína GDP-je tavaly 7,8 százalékkal bővült, ami hosszú évek óta a legalacsonyabb mutató ugyan, de így is impozáns.
Az 59 éves Xi a novemberi főtitkárrá választása óta nem adta jelét, hogy érdemben módosítani kívánna elődje fő törekvésein, így a gyors gazdasági növekedés támogatásán, illetve a 82 millió tagot számláló párt kizárólagos vezető szerepének megőrzésén. A kínai sajtó egy területet, a korrupció elleni határozott fellépés meghirdetését emelte ki eddig, ami párosult a „piros szőnyeges” fogadások, a vezetők közti ajándékozások bírálatával, csakúgy, mint az alkoholfogyasztás tilalmával a tábornoki ünnepségeken. Rászóltak az éttermekre is: álljanak le a luxusvacsorákkal!
Egyelőre részleteiben még nem ismert, csak maga a tény, hogy a pártvezetés kormányzati, állami intézményi átszervezésére tett javaslatot az Országos Népi Gyűlésnek. A hatalmas bürokrácia csökkentése, a helyi szervek önálló döntési jogkörének kiszélesítése fontos előrelépés lenne. A Xinhua előzetes kommentárjában azt írta, hogy az ülésszak „további lendületet ad a reformoknak, hogy áttörést lehessen elérni számos kulcsterületen”. Kínai elemzők és külföldi tudósítók egybehangzóan úgy vélik, hogy a törvényhozásban megkerülhetetlen kérdés a jövedelmi különbségek csökkentésének módozata, az egészségügyi ellátás, illetve a nyugdíjrendszer további kiterjesztése vidékiek százmillióira, miként a környezetvédelem ügye is. A China Daily egyik cikke szerint cél, hogy a jelenlegi, piramis alakzatú jövedelemeloszlás „olajbogyó”, tehát hasas formát öltsön. Az államtanács februárban már kidolgozott egy vezérfonalat a jövedelem újraelosztására, s a mostani ülésszaknak kellene ennek adózási eszközeit elfogadnia. A városi és a vidéki lakosság közötti szakadék csökkentése érdekében a pártvezetés már jelezte, hogy gyorsítani kívánja a lakóházhoz kötődő regisztráció, az úgynevezett hukou reformját, amely megnehezíti a vidékiek munkavállalását és gyerekeik iskoláztatását a városokban.
A gazdagok a napokban nyilvánosságra hozott 2013-as listáján 357 kínai milliárdos szerepel; igaz, közülük csak 262 él a népi Kínában, a többiek Hongkongban és Tajvanon. A pekingi kormány adatai szerint a mélyszegénységben élők száma mostanra lecsökkent 120 millióra, az ENSZ viszont 170 millióra teszi azokat, akiknek napi tíz jüan (366 Ft) jut a megélhetésre. A jövedelmi egyenlőtlenséget állítólag zavaróbbnak tartják a kínaiak, mint a vidéki kiskirályok, hivatalnokok hatalmi visszaéléseit. Márpedig ez utóbbiak, így például az állami, vállalati érdekre hivatkozó földkisajátítások miatt Kínában évente legalább százezer kisebb-nagyobb tüntetést rendeznek.
A középrétegek erősödése, bővülése a fogyasztás szempontjából is fontos, hiszen a belső felvevőpiac biztosíthatja a gazdaság tartós növekedését, miközben az export fokozásának csökkentek a lehetőségei. A gazdasági fejlődés támogatása és az említett szociális reformok ügye azért is uralhatja várhatóan az Országos Népi Gyűlés ülésszakát, mert az új vezetés számára fokozottan központi kérdéssé vált a belpolitikai stabilitás fenntartása, mint történt elődeik esetében, akik gyors növekedéssel, százmilliók felemelésével büszkélkedhettek.
Mindeközben nyilvánvaló nemzetközi érdeklődés övezi majd az idei év katonai költségvetésének nagyságát is, már csak az utóbbi időben kialakult szigetviták miatt is Japánnal, Vietnammal, a Fülöp-szigetekkel. Tavaly hivatalosan 11,2 százalékos növekedést hagytak jóvá, ami így 106 milliárd dollár nagyságrendű büdzsét jelentett a 2,3 milliós fegyveres erők esetében. A Pentagon szerint – mint a Reuters írta – Kína a katonai kiadások egy részét más tételként számolja el, így a valós költségvetés 120 és 180 milliárd dollár között lehetett tavaly.
