Sokáig tart a zászlóháború?
A Népszabadság annak kapcsán kereste meg a neves román publicistát, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter jövő hétfőn Bukarestbe látogat román kollégája, Titus Corlatean meghívására. A Külügyminisztérium közlése szerint a tárcavezetők megvitatják a székely zászló kérdését is, amely az elmúlt hetekben diplomáciai vita tárgyát képezte.
A külügyminiszteri látogatásra olyan pillanatban kerül sor, amikor a két ország viszonya meglehetősen ellentmondásos. Miközben a román külügyminisztérium két hét alatt kétszer fenyegette meg kiutasítással a magyar nagykövetet, a néppárti román államelnök és a fideszes magyar kormányfő csakis dicsérő szavakkal emlegeti a másikat. A Magyar Szocialista Párt elnöke és a román kormány szocdem (PSD) miniszterelnöke is kiválóan megértik egymást. A székelyzászló-háborúban a táborok, úgy tűnik, a pártcsaládok mentén álltak fel.
Traian Basescu a székelyzászló-ügyben csak azután szólalt meg, hogy a román sajtónak feltűnt: Brüsszelben derűsen társalgott Orbán Viktorral, miközben otthon a közélet a román–magyar zászlóvitától volt hangos. Victor Ponta román miniszterelnök „Románia ellenségének” nevezte Orbánt, de gyorsan hozzátette, hogy Magyarország és Románia között „semmilyen probléma” nincs.
Ezt azzal húzza alá, hogy március 9-én részt vesz a Magyar Szocialista Párt (MSZP) évértékelőjén. Ponta előszeretettel hangsúlyozza, hogy Mesterházy Attila pártelnökkel személyes jó viszonyt ápol. Dan Tapalaga nem hiszi, hogy Martonyi bukaresti látogatásával lehűlnének az indulatok. – Ez már csak a kontextus miatt sem valószínű – mondja, utalva a Marosvásárhelyen készülő, március 10-i autonómiatüntetésre. – Talán helyesebb volna úgy feltenni a kérdést: lehet-e egyáltalán normális a viszony két olyan ország között, ahol demokratikus mércével mérve veszélyes többség van hatalmon, amely ráadásul populista és nacionalista is? A válasz magától értetődő, hiszen a nacionalizmus és a populizmus egyaránt végletességre sarkall – fejtegeti.
Hozzáteszi: Romániával kapcsolatban főleg a liberálisokra gondol, akik mostanában jóval radikálisabbak a kormányfő által elnökölt szociáldemokratáknál, holott nem is olyan régen ez még fordítva volt. Tapalaga szerint Pontának alighanem igaza volt abban, hogy a „zászlóháború” eltarthat a jövő évi magyarországi választásokig. A Fidesznek ehhez egyértelmű érdeke fűződik, és a román politikusoknak is kapóra jön a feszültség, mert addig sem kell beszélniük a kormányzás konkrét kérdéseiről, például az elbocsátásokról.
