Mégis eljött a fűnyíró
Akkor a republikánusok azzal a feltétellel mentek bele ugyanis az amerikai adósságplafon megemelésébe, hogy garanciát kaptak: ha egy bizonyos határidőig nem lesz megegyezés a költségvetés csökkentéséről, akkor automatikus megszorítások lépnek életbe. Januárban még sikerült kitolni a határidőt, de tegnap már nem.
Barack Obama a tervek szerint –lapzártánk után – aláírta a rendeletet, amelynek nyomán minden érintett kormányzati hivatalt és ügynökséget értesítenek arról, milyen mértékben érinti őket a megszorítás ebben a költségvetési évben (azaz szeptember 30-ig). Csütörtökön a szenátusban még két törvényjavaslatot benyújtottak, amelyekkel próbálták megakadályozni a megszorítások életbelépését, ám azok gyorsan elbuktak a megosztott testületben.
Péntekre az elnök a Fehér Házba hívta a kongresszusi vezetőket egyeztetésre, de már napokkal korábban nyilvánvaló volt: ez sem vezet majd semmiféle eredményre. Így is lett. Nyolcvanötmilliárd dollárt kell megtakarítaniuk az idén az érintett intézményeknek. A legnagyobb probléma nem is a megszorítás, erre szinte a teljes politikai élet és az elemzők szerint is szükség van. A gond az, hogy nem lehet különbséget tenni, nem lehet a felesleges programokat megszüntetni, vagyis átgondoltan spórolni.
A törvény szerint minden érintett ügynökséget ugyanakkora megszorításnak kell alávetni. Ám ez – mint az amerikai sajtó megjegyzi – nem jelenti azt, hogy azonnal hivatalok zárnak be, és elbocsátások kezdődnek. A „fájdalmat” csak néhány héttel később lehet majd érezni. A Politico című washingtoni lap hosszú listát állított össze arról, hogy az amerikai polgárok hol találkozhatnak majd a költségcsökkentés hatásaival. A lap szerint jövő hónaptól több mint egymillió szövetségi alkalmazottat küldhetnek fizetés nélküli kényszerszabadságra.
A kevesebb munkatárs miatt megeshet, hogy lassabb lesz az adóbevallások feldolgozása, így késhet az adó-visszatérítések kiutalása. A nyári hurrikánszezonban kevesebb meteorológus dolgozik. Kevesebb lesz a légi irányító is, emiatt késésekre lehet számítani a reptereken is. Alacsonyabb lesz a munkanélküli-ellátás összege is, és kevesebb pénzzel kell beérniük például a nemzeti parkoknak is. Kevesebb lesz az élelmiszer-biztonsági ellenőr is, ami az amerikai napilap szerint akár ellátási nehézségeket és áremelkedéseket is okozhat például a húsiparban.
– Nem olyan lesz, mint ha valaki lekapcsolná a villanyt. De annyit mondhatok, hogy a hatásai csak növekedni fognak – mondta a sajtónak Janet Napolitano belbiztonsági miniszter még a hét elején. A megszorításokat egy későbbi megegyezés persze „helyre teheti” majd, de egyelőre nem látni, mikor és hogyan valósulhat ez meg. Washingtonban az elmúlt hetek már nem is igazán a megoldás kereséséről szóltak, hanem arról, vajon kinek a hibája, hogy idáig fajult a helyzet. A Fehér Ház erőteljes kampányt indított, amelyben sokszor erősen túlozva ecsetelte a megszorítások hatásait, és a kompromisszumra képtelen republikánusokat hibáztatta érte.
Mindeközben a republikánusok azt hajtogatták: az automatikus költségcsökkentés egykor az Obama-kormány ötlete volt, egészen pontosan a frissen kinevezett pénzügyminiszteré, Jack Lew-é. Így van, de a republikánusok is megszavazták – dobta vissza a labdát a Fehér Ház. A két párt közötti megegyezés megint a régi konfliktus miatt nem jött létre egyébként: a demokraták azt akarják, hogy a költségcsökkentés mellett több adót is szedjen az állam, azaz a bevételeket is növelni akarják. A republikánusok ez utóbbiról hallani sem akarnak. A megszorítások a szegényeket segítő programokat, amennyire lehet, kímélik. A legnagyobb vágást a védelmi minisztérium szenvedi el. Ez utóbbi volt az egyik ok, ami miatt a Fehér Ház arra számított: a republikánusok végül megegyeznek velük, mert nem fogják engedni, hogy a Pentagon ekkora költségcsökkentést szenvedjen el. Nem így lett.
„A konzervatív oldal évtizedeken át a védelmi költségvetés első számú védvonala volt” – kommentálta a helyzetet a Brookings Institution egyik elemzője a kutatóintézet honlapján elérhető beszélgetésben. William A. Galstons szerint ez most megváltozott, a képviselőházi republikánusokat immár jobban érdekli a költségcsökkentés, mint a Pentagon. Inkább megszorítanak, mint hogy a kiskapuk bezárásával több adót szedjenek be. „Ha ez így marad, a védelmi minisztérium hosszú szűkölködés elé nézhet, mert a költségvetési gondok nem múlnak el még egy jó ideig” – mondta a szakértő.
