Unortodox kormányfőt kapott a mintaország
Szlovéniának növekvő (az idén 12 százalékos) munkanélküliséggel, a GDP ötödét kitevő fedezetlen lakossági hitelekkel, gyarapodó államadóssággal és a bankkonszolidáció megvalósításával kell mielőbb megbirkóznia.
Mindezt ráadásul a politikai elit társadalmi tekintélyének lenullázódása mellett: Jansa bukásához korrupciós vádak vezettek, amelyek szerint a politikus nem tudott elszámolni a magánszámláján lévő 210 ezer euró eredetével. A vádakat az alig egy éve kormányzó Jansa megalapozatlannak tartotta, csak kisebb hibákat ismert el vagyonbevallásában, de a botrány miatt mégis kiléptek a kormányból koalíciós partnerei: a Nyugdíjasok Pártja (DeSUS), a Polgári Lista (DL), végül pedig a Szlovén Néppárt (SLS). (Az elmúlt év végén már a maribori polgármester, Franc Kangler korrupciós botránya is szokatlanul népes, rendőri összecsapásokkal zárult tüntetésekhez vezetett, amelyet aztán újabb demonstrációk követtek a fővárosban is.)
Ebben a helyzetben kapott lehetőséget a Pozitív Szlovénia (PS), amely 2011 decemberében hiába nyerte meg a választásokat, 28 fős frakciója a kilencvenfős parlamentben szövetségesek híján nem tudta biztosítani a kormánytöbbséget (ami viszont sikerült a 26 fős SDS-nek). A választások előtt alig néhány hónappal létrejött PS alapítója már nem futhatott neki ismét a koalíciós tárgyalásoknak: Zoran Jankovicot szintén elsodorta a korrupciós botrány. A ljubljanai polgármester 2,4 millió eurós jövedelemmel nem tudott elszámolni, amelyet állítólag a fővárosban projekteket vivő cégek utaltak át. Jankovic idén januárban lemondott a párt vezetéséről, amelynek élére ideiglenes elnökként a 43 éves Bratusek került.
A pénzügyminisztériumi múlttal rendelkező, kétgyermekes politikus – akinek várhatóan a PS mellett az eddigi ellenzéki Szociáldemokrata Pártból, valamint a DL-ből és a DeSUS-ból álló kabinetjéről két hét múlva szavaz a parlament – beiktatása után közölte: a költségvetés módosítására van szükség, mert látható, hogy nem indult be a gazdasági növekedés. A megállapítást Jansa nevetségesnek minősítette, mivel szerinte nem is ígért fellendülést egy éven belül. Ellenkezőleg, munkáját eredményesnek tartotta, kiemelve, hogy a hétéves EU-költségvetésben kedvező feltételeket alkudott ki a 2007 óta eurót használó Szlovénia számára.
Bratusek – megígérve, hogy „Szlovénia nem lesz Görögország” – a párt nevéhez méltón pozitív jövőképet tárt a parlament elé. Szerinte lehetséges a gazdasági növekedés lendületes beindítása a kiadások további látványos visszafogása nélkül, miközben megvédhető a közszférában dolgozók helyzete, és növelhető a foglalkoztatás. Ehhez azonban adóemelést és ideiglenes adók bevezetését tartja szükségesnek, és nem kizárt az eddig visszafogott privatizáció felpörgetése sem.
A kétmilliós ország 36 milliárd eurós GDP-je tavaly két százalékkal csökkent, miközben az idén kétmilliárd euró hitel visszafizetése esedékes. Mindezt tetézi, hogy a tervezett bankkonszolidáció becslések szerint ötmilliárd eurót igényel, és rendezni kell a hétmilliárd eurónyi „rossz hitelek” kérdését is. Igaz, a szlovén államadósság csupán a GDP 46 százalékát teszi ki, ami némi mozgásteret ad Bratuseknek, aki szerint a piac bizalmát Szlovénia képes lesz hamar biztosítani.
