Irán aggódik a „síita félhold” miatt

A Közel-Keletnek nem az izraeliek és palesztinok ellentéte a fő válságpontja. Viszont ezt képes a Nyugat kezelni – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Uzi Rabi professzor, a Tel-avivi Egyetem Mose Dajan Biztonságpolitikai Központjának igazgatója. A professzor szerint a feszültség a muzulmán világon belül van, és ott kell robbanásra számítani.

– Az arab tavasz előtti időszakban Iránnak sikerült erős hídfőállást kiépítenie a térségben. 2003, Szaddám Huszein rendszerének szétzúzása után fokozatosan megszerezték Irakot. Szövetségesük volt az alavita, tehát síita Aszad-klán által uralt Szíria, Libanonban pedig a szintén síita Hezbollah. Nem véletlenül nevezte több szunnita politikus ezt az egybefüggő térséget „síita félholdnak”, emlékeztetve a térség korábbi ókori elnevezésére: „termékeny félhold”. Az arab tavasz és a szíriai felkelés ezt a befolyási övezetet veszélyeztette – magyarázta a professzor.

Uzi Rabi szerint a felkelés szunnita jellegű, és nem véletlenül kap nagy anyagi és fegyveres támogatást a szunnita Törökországtól, a szunnita Szaúd-Arábiától és Katartól. Ezek az államok érzik legerősebben az iszlám köztársaság törekvését a regionális hegemóniára.

Az izraeli kutató a nagy fordulatot az iszlám forradalomban látja, amikor az ajatollahok hatalomra kerültek Iránban, és kiadták a jelszót: a síiták többé nem lesznek másodrendű állampolgárok országaikban, Teherán pedig visszanyeri a neki történelmileg mint ősi „magas civilizációnak” járó hegemón pozíciót a Közel-Keleten. (Rabi szerint a sah is ilyen szerepre törekedett, de őt az amerikaiak erősen befolyásuk alatt tartották, és fontos szerepet szántak neki a szovjetek elleni stratégiájukban.) A birodalmi szemlélet, a regionális hatalom kiterjesztése része az iráni iszlám köztársaság ideológiájának. Rabi professzor szerint az űrprogram is ennek a jele, és ezért akar az ajatollahok kormánya atomhatalommá is lenni. Egy másik fontos tanulság számukra az, hogy a nukleáris fegyverekben látják a rendszer fennmaradásának (saját uralmuknak) a garanciáját. Az iráni uralkodó réteg biztos benne, hogy Szaddámot nem támadták volna meg, Kadhafit nem söpörték volna el, ha a diktátoroknak van atomfegyverük. Ezért sem akarnak lemondani a „bomba” megszerzéséről.

Az izraeli kutató szerint az irániak és a szunnita világ közötti ellentétet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Hatalmas ellentétek feszülnek a térségben, és az arabokat inkább foglalkoztatja a perzsa/síita befolyás visszaszorítása, mint Izrael politikája. A szíriai lázadás azért érinti Teheránt olyan súlyosan, mert megtörheti a kapcsolatot a síita félhold elemei között. A szunnita felkelők pedig éppen ezt akarják. Rabi biztosan tud arról, hogy a szíriai lázadók orgyilkosokat küldtek Libanonba Hasszan Naszrallah Hezbollah-vezér megölésére, ő ugyanis komoly erőkkel támogatja Aszad rendszerét.

Rabi többször is megismételte a beszélgetésben: akár már a közeljövőben is alapvető változás mehet végbe a térségben. Széteshetnek azok a mesterséges (arab) államok, amelyeket a britek és a franciák konstruáltak 1916-ban az Oszmán Birodalom helyén. A helyükben miniállamok alakulhatnak, ennek a jeleit ő már látja Irakban, Szíriában és Libanonban is. Jordániában is erősen meggyengült az ország egységét képviselő királyság tekintélye. Rabi szerint Izrael akkor jár jól, ha távol tartja magát ezektől a konfliktusoktól. Iránnak a kezére játszana, ha a zsidó állam beavatkozna, vagy támadás érné izraeli részről, mert így a jelenlegi perzsa–arab, síita–szunnita konfliktus egyszerre átalakulna a muzulmánok és a cionisták háborújává.

Az izraeli–iráni háború Rabi szerint nem valószínű, meghaladná Izrael lehetőségeit. Ő úgy látja, hogy Iránra további szankciókkal, megszorításokkal lehet nyomást gyakorolni, hogy hagyjon fel atomprogramjával. A mostani rendszer nem hajlandó engedni. Ali Khamenei ajatollah, legfőbb vallási vezető tudja, hogy ha engedne a nukleáris ügyekben, akkor ezt országában úgy értékelnék, hogy meghátrált az USA (a Nagy Sátán) és általában a Nyugat előtt. Ezt a nyári elnökválasztás előtt nem teheti meg.

Rabi úgy vélekedik, hogy a szankciók súlyosan érintik az iráni gazdaságot, a középosztályt, amelynek jövedelmei elértéktelenedtek. Az iráni igen tájékozott nép – mondja Rabi. A lakosság nagy része internethasználó, és az ajatollahok szerinte nem tudják elzárni az információt a lakosság előtt. Ez is befolyásolja cselekedeteiket. Az iráni emberek azt is tudják, hogy Barack Obama ígéretet tett: nem hagyja, hogy az iszlám köztársaság nukleáris hatalommá váljon. Az atombomba nyújtotta immunitás megszerzése tehát nem megy könnyen a papi rezsim számára.

A feszültség a muzulmán világon belül van – figyelmeztet Uzi Rabi
A feszültség a muzulmán világon belül van – figyelmeztet Uzi Rabi
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.