A téma az antiszemitizmus újjáéledése és terjedése volt. Több felszólaló kifejtette: az antiszemitizmus terjedése aggasztó jelenség, mert nemcsak a zsidókra, hanem minden kisebbségre, vallási csoportra veszélyt jelent. Többen egyetértettek abban is: a gyűlölködő megszólalásokat nem betiltani kell, hanem felszólalni ellenük. Azt is kiemelték, hogy a kormányoknak világszerte többet kell tenniük e kérdésben, erélyesebben kell fellépniük.

Fellegi kifejtette: az antiszemitizmus hazai terjedésének összetett okai vannak. Az egyik az, hogy az emberek frusztráltak a demokratikus átmenet tökéletlensége miatt. Szerinte az országban a Jobbik az egyetlen egyértelműen antiszemita párt; a Jobbik és a többi párt, így a Fidesz között is „világos választóvonal” húzódik. A Jobbik azután került be a parlamentbe, hogy a demokrácia első húsz évében a kormányok szerinte a „gazdasági összeomlás szélére sodorták” az országot. Azt állította, hogy jelentős átfedés van a baloldal és a Jobbik szavazói között, ám ez nem jelenti azt, hogy a politikai baloldal rasszista, vagy hogy a jobbközép mentes az előítéletektől. Fellegi nem vitatta, hogy a jobbközéphez köthető egyes újságírók bizonyos írásai, így Bayer Zsolt „hírhedt kommentárjai” ne lennének rasszistának ítélhetők, vagy ne lennének a jobbközéphez köthető személyek, akik támogatják Horthy Miklós korszakának rehabilitálását. Azt mondta, személy szerint ellenzi a rehabilitálást, és ez a korszak politikai és irodalmi szereplőinek széles körére vonatkozik.

Fellegi a meghallgatáson a második panelban szólalt fel. Chris Smithnek, az albizottság New Jersey-i (republikánus) képviselőjének kérdésére válaszolva elmondta: az antiszemitizmus erősödésére adott hivatalos magyar válasz nem volt „kifogástalan”, előfordult, hogy a kormány túl lassú volt, későn ítélte el a rasszista vagy antiszemita megnyilvánulásokat. Ám úgy vélte, hogy általánosságban a kormány jó irányba tart. Megemlítette, hogy Orbán Viktor egy nyáron adott interjújában „zéró toleranciát” hirdetett az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szemben, s a miniszterelnök a parlamentben ítélte el Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő felszólalását, amelyben az a zsidó képviselők és kormánytagok listázását követelte. Fellegi szavaira reagálva Andrew Srulevitch elmondta: a magyar kormány valóban tett előremutató lépéseket, ám nem mondta ki, hogy a Jobbik nemcsak politikai ellenfél, hanem olyan szervezet, amely veszélyt jelent a magyar demokráciára. Az amerikai székhelyű Rágalmazásellenes Liga európai ügyekért felelős igazgatója szerint az sem mentség, hogy Orbán Viktor amerikai segítséget kért az amerikai szerveren működő Kuruc.info weblap bezáratásához. Srulevitch közölte: a Jobbik honlapján is talált példákat holokauszttagadó szövegekre. „Pedig én még magyarul sem tudok!” – mondta. Fellegi Tamás azt válaszolta: teljesen egyetért Srulevitch értékelésével, Magyarországnak többet kell tennie azért, hogy ne a „rossz irányba fejlődjenek” a dolgok a rasszizmus és antiszemitizmus kérdésében.