Kerry most mutatkozik be a világpolitika színpadán, mint az amerikai diplomácia vezetője. Az útitervben London és Berlin után Párizs, Róma, Ankara, Kairó, Rijád, Abu-Dzabi és Doha szerepel. A sajtóval azt közölte, hogy elsősorban „hallgatni” szeretne. Pedig tárgyalópartnerei épp hogy az ő véleményére kíváncsiak olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az említett Szíria, az iráni nukleáris törekvések vagy az izraeli–palesztin konfliktus. A Brookings Intézet elemzője a Reutersnek elmondta: a szaúdi király, Abdullah például biztosan inkább hallgatná Kerryt a fenti témákról, mint hogy ő beszéljen. Igaz, Bruce Riedel azt is hozzá tette: a szaúdiak sem várnak hatalmas áttörést, de kíváncsiak az új arcra és hangra, amely mostantól az ismert amerikai politikát közvetíti. Kerry csapata is igyekezett lehűteni a kedélyeket: nevük elhallgatását kérő munkatársai elmondták, a Lavrovval folytatott tárgyalásokon sem vártak áttörést. (Moszkva és Washington között az utóbbi hónapokban számos téma okozott feszültséget – gondolhatunk itt például az orosz árvák amerikai örökbefogadásának tiltására.)

Kerry egyébként valóban változást hoz az amerikai külpolitikában: Hillary Clinton kinevezésének egyik oka az volt négy évvel ezelőtt, hogy Barack Obama azt akarta, hogy egy ismert arc képviselje az országot a világban. Egy „sztár”, aki képes javítani az Egyesült Államok megítélésén. Kerry lehet, hogy Clintonnal ellentétben nem fog rajongótömegeket vonzani, ám szakmai tapasztalata annál nagyobb. A egykori demokrata elnökjelölt Obama bizalmi embere, a szenátus külügyi bizottságának volt elnöke. A CIA- és a Pentagon-vezetők továbbra is akadozó kinevezési folyamatával ellentétben ellene a republikánusoknak sem volt egyetlen szava sem. Elismerték a 69 éves politikus szakmai múltját és alkalmasságát, így nagyon hamar megkapta a szenátus jóváhagyását.

A bemutatkozó utazás lényegi kérdése a szíriai konfliktus. Lavrovval is ez volt a legfontosabb kérdés, amelyet megbeszéltek. Az orosz külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint arról próbálta meggyőzni amerikai kollégáját: vegye rá a szír ellenzéket, hogy Aszad távozása ne legyen előfeltételük a tárgyalások megkezdéséhez. Mindeközben Moszkvában a szír külügyminiszter a konfliktus során először arra utalt: az Aszad-kormány hajlandó lenne tárgyalóasztalhoz ülni az ellenzékkel.

Kerry a témában egyébként tegnap máris nagy győzelmet aratott: diplomáciai háttérmunkával elérte, hogy a bojkottal fenyegetőző szíriai ellenzék mégis részt vegyen a témában a héten Rómában megrendezett konferencián. (Ez a győzelem azt is gyorsan feledtette, hogy Kerry hétfőn egy nyelvbotlással egy új országot is kreált: „Kirzaksztánról” beszélt.) Persze a sikerhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi napokban Kerry jelezte, hogy az amerikai kormány nyitott lenne több segítséget nyújtani a szír ellenzéknek a Bassár el-Aszad csapatai ellen folytatott harcban. Az USA kormánya eddig ragaszkodott hozzá, hogy csak olyan eszközöket juttasson el a felkelőkhöz, amelyek nem alkalmasak gyilkolásra. Kerry sem közölt részleteket az új típusú segítségről, ám Londonban hétfőn úgy nyilatkozott: „nem hagyjuk, hogy a szíriai ellenzék csak lógjon a levegőben, és azt kérdezze magától, milyen segítséget kap, ha egyáltalán hozzájut”. A The New York Times szerint hozzátette: az amerikai kormány elhatározta, hogy megváltoztatja Aszad helyzetét Szíriában.

Hagel lehet miniszter

Elhárult az akadály, hogy az amerikai szenátus szavazzon Barack Obama védelmiminiszter-jelöltjéről. Két héttel ezelőtt a republikánus honatyák obstrukcióval akadályozták, hogy a testület szavazzon Chuck Hagel jelöléséről. Ha szavazásra bocsátották volna, akkor egyszerű többséggel zöld utat kap, és a Pentagon új vezetője lesz. A republikánusok évtizedes hallgatólagos megállapodást rúgtak fel azzal, hogy akadályozták a szavazást az elnök jelöltjéről a védelmi miniszteri posztra. (NYT)

Külügyminiszterek egymás közt: Szergej Lavrov és John Kerry