Az olasz voksolás eredménye ismét felvetette a kérdést: működik-e az államadósságok lefaragására, a megszorításokra, a piacok bizalmának visszaszerzésére alapozó, alapvetően német és észak-európai ihletésű politika, amely eddig magas munkanélküliséghez és recesszióhoz vezetett, de nem mutatott utat az európai növekedés beindításához?

Rövid időn belül két vezető német politikus is közölte: Olaszországnak nem szabad eltérnie a Mario Monti, ideiglenes olasz kormányfő által megkezdett reformprogramtól. Philipp Rösler gazdasági miniszter közölte: nincs alternatívája a strukturális reformoknak, amelyek konszolidálják a költségvetést és növelik a versenyképességet. Hasonló szellemben nyilatkozott Guido Westerwelle külügyminiszter, aki szerint Olaszországnak olyan stabil kormányra van szüksége, amely folytatja Monti politikáját. A kijelentés meglehetősen szerencsétlen, hiszen Monti kínos vereséget szenvedett a szavazófülkékben. Berlin elszörnyedését a Bild német újság adta vissza legpontosabban: a Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő és Beppe Grillo populista olasz politikus képével megjelenő címlap azt kérdezte: „Ők fogják tönkretenni az eurónkat?” Az Európai Bizottság kedden arra szólította fel Itáliát, mindenekelőtt kezelje hatalmas, a GDP 128 százalékát kitevő, 2000 milliárd eurós államadósságát. Ugyanakkor Olivier Bailly, a bizottság szóvivője arra is kitért, a testület „meghallotta az olasz emberek aggodalmát”, de arra kérte a nagy európai politikai pártokat, ne engedjenek a populizmus „szirénhangjának”. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke szintén azt közölte kedden, hogy Itáliának tiszteletben kell tartania az övezet többi tagjával kötött megállapodásokat.

– Komolyan kell vennünk, hogy a bűnbakkeresés során Európát hibáztatják mindenért, ami nem sikerül – figyelmeztetett Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az olasz választásokkal kapcsolatban. A német szociáldemokrata politikus arra is kitért, az olasz választások ismét rávilágítanak arra, hogy értelmetlen az egyoldalú megszorítópolitika.

Az európai vezetőknek a gazdasági növekedés reményét kell közvetíteniük a választóknak, hogy ellensúlyozzák a megszorításokat – idézte a Reuters Pierre Moscovici francia pénzügyminisztert. A francia szocialista kormány tavalyi megválasztása óta a megszorítások mértékének csökkentése mellett kardoskodik európai színtéren – eddig meglehetősen kevés sikerrel. Moscovici szerint ugyan Monti megszorításaira szükség volt, de ideje, hogy Olaszország és Európa másik perspektívát kapjon. Legidegesebben Madridban figyelték az olasz fejleményeket. Az olasz papírok mellett ugyanis a spanyol államkötvények kamatai is emelkedtek, ahogy ismét kérdések merülnek fel a válságkezeléssel, a perifériaországok államadósságainak finanszírozhatóságával és az euró jövőjével kapcsolatban. José Manuel Garcia-Margallo külügyminiszter „rendkívül aggodalmasnak” vélte a papírok hozamainak alakulását. Az euróövezethez való csatlakozást tervező Lettország pénzügyminisztere, Andris Vilks azt mondta: az olasz fejlemények miatt megcsappanhat a lettek támogatása az euró iránt.