Bersani partnereket keres
Megindultak kedden a találgatások, a kombinációk a vasárnap és hétfőn tartott választások eredményeként a kétházas olasz törvényhozásban kialakult patthelyzet feloldásáról. A kormányozhatatlanság veszélyéért elsősorban a választási rendszer felelős. Az alsóházban győzött Pier Luigi Bersani Demokrata Pártja (PD) vezette középbal összefogás, igaz, mindössze 124 ezer vokssal kapott többet a Silvio Berlusconi nevével fémjelzett középjobbnál. Ám a prémiumrendszernek köszönhetően a 630 tagú parlamentben a középbal kellő többséget kap, 340 képviselői helyet. Ehhez jön még további öt mandátum a külföldön leadott voksok eredményeként. A szenátusi voksolás jutalmazása viszont tartományokként dől el, s hiába végzett az első helyen a középbal a voksok összesítése és a szerzett szenátori helyek (120+4 külföldről) alapján, a 315 fős felsőházban kisebbségbe került, miután Berlusconi összefogása 117, és a választások sikerbefutójának számító, a kiábrándultakat összefogó Beppe Grillo 5 Csillag Mozgalma 54 mandátumot kapott. A negyedik helyen az eddigi reformista kormányfő, Mario Monti támogatói végeztek, 18 hellyel, ami nem elegendő a többséghez a Palazzo Madamában. Még ha ez a centristának minősíthető erő össze is fogna a középballal, bármely törvénynek mindkét házban keresztül kell mennie – ezért írja a La Repubblica kommentárjában, hogy „a helyzet nehezen kormányozható”, s nem zárható ki, hogy új választások lesznek.
Ha nem az összefogásban induló erőket, hanem szigorúan a pártokat vesszük figyelembe, akkor meglepő módon a komédiásból politikussá előlépett Beppe Grillo mozgalma a győztes, amely az alsóházi választásokon 25,5 százalékot szerzett. Az új harmadik erő hívei joggal ünnepeltek Bolognában. A Corriere della Sera kommentárjában azt írta, hogy az euroszkeptikus Olaszország nyert, amely nem hisz a gazdasági megszorításokban. Grillót a lap „radikális, tiltakozó és populista” jelzőkkel minősítette.
Az első helyen végzett balközép Közjó több vezetője is világossá tette, hogy készek a kormányalakításra. Pier Luigi Bersani reggeli közleményében a választási eredmények fényében rájuk háruló felelősségről szólt. Azt ugyan nem a PD, hanem egyik szövetségesük, a Sel rövidítésű tömörülés mondta ki, hogy Grillo mozgalmának és Montiéknak a támogatásával lehetne kormányozni. Kedden elsőként maga Silvio Berlusconi, a Szabadság Népe (Pdl) vezetője tett ajánlatot. Elutasította a megismételt választások ötletét, majd kijelentette: „Valamennyiünk nek nagy felelősséggel kell elgondolkoznunk, hogy Itália kormányozható legyen”. A PD képviseletében Anna Fnocchiaro azzal reagált, hogy „nemet mondunk egy PD–Pdl-kabinetre, mert a változások kormányára van szükség”. Grillo első reakciója szerint „lejárt a koalíciók ideje”, ám nem volt teljesen elutasító, miszerint „nem vagyunk a világ ellen, megnézzük majd a reformokat, a törvényeket egyenként”. Az 5 Csillag Mozgalommal való kapcsolat téma volt aztán Bersani sajtóértekezletén is. A PD főtitkára azt fejtegette, hogy a középbal még ha első is lett, nem győzött, ám azért őket illeti meg a kormányalakításban az első szó. Bersani ezt követően Grillo 5 Csillag Mozgalmának „udvarolt” azzal, hogy elismerte, ők jelentették a választások újdonságát. Mint mondta, a középbal most nem kíván koalícióról tárgyalni, a parlamentben terjeszti elő programját a változások alapvető pontjairól, ott várja majd a választ, hogy ki milyen felelősséget vállal fel. Ki nem mondva, de a lényegi különbségre közvetve utalva, azt fejtegette, hogy akik valamiféle távolodást vetnek fel Európától, netán szakítást az euróval, azok katasztrófába vezetnék az országot. Más kérdés, hogy a gazdaságpolitika egyes kérdéseinek felülvizsgálata vita tárgyát képezheti – mondta Bersani.
Grillo közölte, ha majd Giorgio Napolitano államfőhöz lesz hivatalos a kormányalakítási tárgyalásokra, javasolni fogja, hogy Dario Fo irodalmi Nobel-díjas drámaíró legyen a köztársasági elnök utódja. Napolitano mandátuma áprilisban lejár, utódjáról választásokon döntenek majd el.
A keddi tőzsdei nyitást követően ötszázalékos eséssel reagált a milánói börze a kormányozhatatlanság veszélyére.
