Választás célfotóval
Ellentmondásos, egyelőre kevéssé átlátható eredményt hoztak az elmúlt két nap olasz parlamenti választásai. A belügyminisztérium által hétfő késő este közölt részadatok azt mutatták, hogy a képviselőházban a Pier Luigi Bersani Demokrata Pártja (PD) által dominált Bene Comune (Közjó) balközép pártszövetség vezetett a 75 százalékos választói részvétel mellett leadott szavazatok 31 százalékával. Ez így abszolút többséget adna a baloldalnak az alsóházban. A Silvio Berlusconi exminiszterelnök nevével fémjelzett jobbközép Szabadság Népe (PdL) pártszövetség 27,7 százalékon állt, míg a humoristaként is ismert Beppe Grillo tiltakozó, populista mozgalma, az Öt Csillag (M5S), amelyet előzetesen „királycsinálónak” is tartottak, 25,6 százalékon. Mario Monti, a leköszönő kormányfő centristáinak a voksok mintegy tíz százalékával kell beérniük a képviselőházban. A Mediaset exit pollra alapozó előrejelzése kisebb arányú, de szintén baloldali győzelmet valószínűsített.
Mindenesetre a megfigyelők és a politikusok zöme óvatosságra intett a részeredmények nyomán. Annál is inkább, mivel a felsőház, a szenátus adatai különösen bonyolultan alakultak a nap folyamán, a 15 órai urnazárást követően komoly kérdéseket vetve fel Olaszország jövőbeli kormányozhatóságával kapcsolatban. Az Instituto Piepoli a RAI közszolgálati televízió számára készült előrejelzése szerint a balközépnek Montiékkal együtt is 37, a jobbközépnek pedig (az Északi Ligával és szintén Montiékkal) 18 mandátuma hiányzik a szenátusi többséghez. A felsőház mandátumait másképp, régiónként számítják ki a képviselőházéihoz képest – ezért is a különböző eredmény, nagyon hasonló választói akarat mellett. Regionális bontásban a PdL-nek százalékos hátránya ellenére is több szenátusi mandátuma lehet, mint a PD-nek.
A Demokrata Párt felvetette az új választások lehetőségét, Angelino Alfano, a PdL első titkára viszont „nagyszerű sikerről” beszélt. A M5S a felsőházi 25 százalékával akár a legjobb önálló párteredményt érhette el, hiszen a balközép és a jobbközép egyaránt több formációból álló pártszövetség. Lombardiában és Lazióban, valamint Molisében egyúttal regionális választásokat is tartottak.
A baloldali siker egy lehetséges Bersani–Monti-koalíció irányába nyithatná meg az utat. – Nehéz megmondani, hogy milyen kormány alakulhat, több forgatókönyv is elképzelhető. A piacokat mindenesetre a Bersani–Monti-koalíció nyugtatná meg a legjobban – mondta lapunknak adott értékelésében Molnár Anna Olaszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Úgy vélte, az apolitikus, korrupcióellenes Grillo előretörésével, akinek mozgalma jelzi az olaszok kiábrándultságát a politikából, vége a kétpólusú olasz pártrendszernek. „Kérdés, mit csinál majd Beppe Grillo.”
– Mostantól a tisztesség lesz a politikai módi! – jelentette ki Grillo, az olasz politika „sötét lova”. Egyes előrejelzésekkel szemben ezzel együtt világossá vált, hogy a tiltakozó mozgalom nem söpörte el a nagy pártszövetségeket. Mégis áttörésnek számít, hogy új pártként látványos antréval jutott be a római parlamentbe. Az olasz politikát és a nagy pártokat az elmúlt hónapokban visszaélések és korrupciós ügyek terhelték.
Európa a Monti-féle gazdasági reformpolitika folytatását várta a választásoktól az euróövezet harmadik legnagyobb, ám kétezermilliárd eurós adósságot maga előtt görgető gazdaságában. A hétfői piaci reakciók ellentmondásosak voltak: először, hetek óta példátlanul, 260 bázispont alá csökkent a kötvényfelár (az olasz állampapírok hozamtöbblete az irányadó német kötvényekéhez képest) a balközép fölényének hírére, ám az átmenetileg Berlusconinak kedvező szenátusi előrejelzésekre 287-re ugrott.
