Ha valaki még nem találkozott a mostantól egy hónapon át látható tévéreklámmal: a főszereplő a Hortobágyon nőtt fel, de továbbállt, külföldön is tanult ösztöndíjjal, majd a szíve hazahúzta. „Magyarország a Hortobágy nélkül? Nem lenne ugyanaz” – hangzik a szlogen. S lám, a Hortobágy élővilágának megőrzését az unió több mint 4,5 milliárd forinttal támogatta. „Magyarország az EU nélkül? Nem lenne ugyanaz.”

Az országos kampányt beharangozó sajtótájékoztatón kiderült, hogy Győri Enikőnek, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkárának két gyermeke van. Nekik is megpróbálja átadni a „becsüld meg, amid van” üzenetet, hiszen a fiatalabb generációk már Európa-szerte beleszülettek a békébe és a jóléti vívmányokba. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU-tagságnak nemcsak pénzügyi előnyei vannak.

A Népszabadság úgy értesült, hogy az Európai Bizottság által finanszírozott Az én Európám kampány másik, még be nem mutatott tévéreklámja is a pénzről szól majd, vagyis arról, mennyi támogatást kapnak az uniótól a magyarországi kis- és középvállalkozások. Megkérdeztük, miért ugyanez a téma a második videóban is, amire Győri Enikő annyit felelt: nem tudja, hány film van, és ezekben milyen számok szerepelnek. Perger István, az Európai Bizottság budapesti képviseletének kommunikációs vezetője hozzátette, hogy a kampányt a fiatalok körében érezhető elbizonytalanodás és információhiány ihlette. A hortobágyos videó ráadásul – az ösztöndíjra tett utalással – az EU-tagság másik előnyét, a mobilitást is megemlíti.

Ám nagy adag pénzt „kap a nyakába” az is, aki kipróbálja az Azeneuropam.hu honlapon lévő EU-kalkulátort. Mint Gulyás János, a kampányt kivitelező MEC Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, aki ide beír néhány alapadatot (lakóhely, életkor, foglalkozás stb.), megtudhatja, hol és hogyan segít az életében az uniós tagság. Mindez a valóságban: 36 és 44 év közötti, városban lakó férfiként én azzal szembesültem, hány milliárd forintot adott az EU a felnőttképzésre, a közúti és kötött pályás közösségi közlekedésre (tömegközlekedéssel járok), az állattartó telepek korszerűsítésére (sok húst eszem), a tejszektor állatjóléti intézkedéseire (tejet is iszom) vagy a hulladékkezelésre (van szemétszállítás).

A kampány céljai közé sorolta Perger István azt is, hogy meghaladják a hamis sztereotípiákat. Eszerint magyarnak és európainak lenni nem kizárja, hanem éppen kiegészíti egymást, s igenis lehet egyszerre kötődni az EU-hoz és Magyarországhoz. Vélhetően a sztereotípiákra utal a tévéreklám gémeskutas-ökrös-pitypangos képi világa is; kérdés, hogy mennyire ellensúlyozza ezt a végén felbukkanó Európa-térkép a tizenkét uniós csillaggal. Mint Gulyás János elárulta, a videókat úgynevezett kinetikus tipográfiával készítették, és ezzel is az érzelmi hatás kiváltására törekedtek.

A MEC Hungary ügyvezető igazgatója elmesélte, hogy öt gyermeke van, és nekik tényleg nehéz elmagyarázni az unióhoz tartozás – immár magától értetődő – előnyeit. A főként a 15 és 45 év közötti korosztályt megcélzó kampánynak ezért Facebook-oldala is van, sőt a tájékoztatás néha „házhoz megy”. Politikusok és szakértők látogatnak el középiskolákba és egyetemekre Budapesten és néhány vidéki városban, és a fiatalok bátran kérdezhetnek majd. A találkozók vonzerejét növelendő, a moderátor az egyetemeken Bakos Piroska, az MTVA munkatársa, egykori EU-elnökségi szóvivő lesz, a középiskolákban pedig Váczi Gergő a TV2-től.

Az euróezrek és -milliók a csütörtöki sajtótájékoztatón is repkedtek, nem csak a kampányfilmben. Az én Európám teljes költségvetése bruttó 124 ezer euró (36 millió forint), s noha a pénz teljes egészében az Európai Bizottságé, a kampányban részt vesz a Külügyminisztérium és az Európai Parlament tájékoztatási irodája is. De az EU-költségvetés igazi nyertese Magyarország, amely – emlékeztetett Győri Enikő – az egy főre eső uniós támogatásoknál a második helyen végzett, 2014 és 2020 között csak a litvánok előzik meg.