A rezsi összege Kelet- és Közép-Európában mindenütt kulcsfontosságú kérdés a belpolitikai csatározásokban, mert jelentős terhet jelent az átlagos jövedelemmel rendelkező háztartásoknak. Több helyen felmerült az államosítás gondolata, így próbálják ellenőrizni az árakat. Igaz, ez nem általános gyakorlat, és kiderült, nem is garancia az olcsó gázra és áramra.

Romániában például a családok jövedelmének az ötödét viszik el a közműdíjak – írta bukaresti tudósítónk. A statisztikai intézet szerint ez havonta átlagosan 27 ezer forintnak (420 lej) megfelelő összeg. A költségek a téli hónapokban már egy szerényebb, kétszobás lakás esetében is elérhetik ennek a másfélszeresét, miközben a minimálbér 740 lej. Itt nem hódít a visszaállamosítás: a villanyáram- és a földgázszolgáltatók nagy részét már privatizálták, a vásárlók német, olasz és cseh szereplők voltak. Még az idén magánkézbe kerülhet az állami Electrica is, amely a fogyasztók 23 százalékát látja el árammal, és elkezdődik a vízerőműveket üzemeltető Hidroelectrica magánosítása is.

Hasonló a helyzet a földgázpiacon, ahol az állam csupán a vezetékhálózat üzemeltetésének monopóliumát tartotta meg. A nemzetközi hitelezők kérésére viszont az idén az elektromosáram- és a földgázhálózatot fenntartó vállalatok 15 százalékos részvénycsomagját is eladják. A víz- és a távhőszolgáltatás a legtöbb helyen a helyi önkormányzatoké, de a fővárosi víz- és csatornarendszert például 2000-ben megvásárolta a francia Veolia Water. Másfél éve az akkori jobboldali kormány, szintén a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásra hivatkozva megszüntette a fűtés támogatását, és a távhő ára megduplázódott. Az árak emelkedése folytatódik. A kormány, a nemzetközi finanszírozókkal megállapodva, vállalta az áram- és a földgázpiac fokozatos liberalizálását is. Ennek megfelelően az elektromos áram január elsején hat százalékkal drágult, és júliusban még négyszázalékos emelés jön.

Hiába hazai, egyre drágább a gáz Oroszországban is. A lakossági felhasználók a nyáron 15 százalékos áremelkedésre számíthatnak, de drágul a lakások fenntartási díja is. Egy átlagos moszkvai panellakás fűtési és vízdíja jelenleg háromezer rubel (közel 23 ezer forint), ezt a villany 700 rubeles díja és az egyéb közös költségek 300-400 rubeles összege tetézi. Igaz, a négyezer rubeles havi összköltség az országos átlagnál kétszer magasabb jövedelmet – átlagosan 45 ezer rubelt – biztosító fővárosban kevésbé megterhelő, mint vidéken, ahol a 15–25 ezer rubeles fizetések a jellemzők. Jóval nagyobb terhet ró a rezsiköltség a 6-12 ezer rubelből élő nyugdíjasokra. Ráadásul a szegényebb régiókban sok családban éppen ők rendelkeznek egyedül állandó jövedelemmel. Az ő esetükben a jövedelem felét, harmadát is elviheti a rezsi, bár a nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményben részesülnek a kommunális szolgáltatóknál.

Államosítással kampányol a német Die Linke (Baloldal) is – tudatta az MTI. A keletnémet utódpártból és nyugati baloldaliakból alakult párt tízszázalékos eredményre számít a szeptemberi választásokon az áram- és vízszolgáltatók államosításának tervével. Szerdán bemutatott programjuk szerint új alkotmányos alapjoggá tennék a víz- és áramellátáshoz fűződő jogot is. Szlovákiában Robert Fico kormánya az árszabályozó hivatal (URSO) révén igyekezett megzabolázni a Szlovák Gázművek (SPP) nyugati társtulajdonosát, amely a háztartásoknak szállított földgázért januártól legalább 17 százalékkal kér kevesebbet – jelentette pozsonyi tudósítónk. Megegyezés híján az SPP 49 százalékos tulajdonrészével rendelkező E.ON és a Gaz de France összesen 2,6 milliárd euróért eladta a pakettjét a cseh Energeticky a prumyslovy Holdingnak (EPH), amely szlovák szakértők szerint kevésbé lesz mohó. Az SPP többségi tulajdonosa az állam maradt. A kabinet egyezségre jutott a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos tulajdonosával, az olasz ENEL-lel is.

Mindezeknek, illetve a világpiaci folyamatoknak köszönhetően Szlovákiában csak 0,46 százalékkal nő a háztartásokba szállított földgáz ára. Méghozzá azért, mert az euró gyengült a dollárhoz képest. Csökken viszont – 3,28 százalékkal – a háztartások számára a villany ára. Idén egyelőre nem növekszik a távhő ára, amely jelenleg havonta egy háromszobás lakás esetében 70 euró (kb. 21 ezer forint) körül mozog. Szlovákiában a háztartások átlagos havi nettó bevétele 971 euró, amiből 170–275 euró a rezsiköltség. Tavaly 14,8 százalékra nőtt a szlovákiai munkanélküliek aránya, lényegesen megnőtt a lakbért és a rezsit sem fizetők száma, emiatt pedig egyre gyakoribb a kilakoltatás és az árverés is.

Mivel a cseh piacon számos társaság – a többi között az E.ON, az RWE, a CEZ, az Energy 2 – van jelen, éles árverseny alakult ki. Régiónként a földgáz esetében akár húszszázalékos árkülönbségek is lehetnek. Mintegy tíz százalékkal nőttek a víz- és csatornadíjak. A cseh statisztikai hivatal adatai szerint az átlagos háztartás évi nettó bevételei elérhetik a 267 ezer koronát (hozzávetőleg hárommillió forint), ebből a rezsiköltségekre 48 ezer koronát kell fordítani, háromezerrel többet, mint tavaly.

Bolgár–cseh vita

A cseh államfő élesen bírálta a kabinetet, mert szerinte nem védik kellően a Cseh Energetikai Vállalat (CEZ) bulgáriai érdekeit. Václav Klaus úgy véli, a CEZ semmiben sem sértette meg a 2005-ös privatizációs szerződést, a társaság csupán a bolgár belpolitikai harc eszköze. Lapunknak Jirí Schneider külügymiszter-helyettes elmondta: a tárca megtette a szükséges lépéseket Brüsszelben és Szófiában is. Szerdán a bolgár kormány már mérsékeltebb volt: a CEZ Distribution és a CEZ Elektro áramszolgáltatói jogosítványait mégsem vonták vissza, noha a leköszönt kormányfő, Bojko Boriszov még élesen bírálta a cseh céget.