– Szlovákia sikertörténete egyúttal Magyarország és Közép-Európa sikere is – jelentette ki Gasparovic az Intercontinentalban tartott rendezvényen, ahová a Sándor-palotából érkezett. Szerinte korábban elképzelhetetlen volt, ami most valóság: Szlovákia a NATO és az EU, sőt az eurózóna tagja. Ehhez hozzájárult a húsz éve felvett szlovák–magyar diplomáciai kapcsolat – az 1993. január 1-jén megalakult Szlovákiát Magyarország az elsők között ismerte el –, és kiemelt szerepet játszott a visegrádi csoport is. (A V4 államfői találkozója volt az apropó, ami miatt Gasparovic másfél éve Magyarországon járt.)

– Kapcsolatunkat a kölcsönös önzetlen támogatás jellemezte a közös cél érdekében – mondta Gasparovic, utalva a régió euroatlanti integrációjára. Hozzátette, hogy a kapcsolatok bázisát az 1995-ben aláírt magyar–szlovák alapszerződés biztosítja, amely a jogi keretek mellett meghatározza a lefektetett elvek gyakorlati megvalósítását is, többek között a kisebbségi jogok területén.

– Tény, hogy Szlovákiában magyarok élnek, és kisebb számban, de szlovákok élnek Magyarországon. Magam is ilyen, jól működő kettős közösségben nőttem fel – tért rá az elnök egy személyes élménnyel a két ország közötti legélesebb ellentétre.

– Úgy vélem, a jelenlegi magyar törvény nem felel meg egészen az alapszerződésben lefektetett elveknek – fogalmazott. Korábban viszont elismerte: a magyar törvényre (amely révén a felvidéki magyarok magyar állampolgárságot is szerezhetnek) Szlovákia sem adott jó választ, lehetővé téve a kettős állampolgárok megfosztását szlovák állampolgárságuktól. A Duna Televíziónak mostani útja előtt adott interjújában Gasparovic arra tett javaslatot, hogy mindkét ország vonja vissza a maga törvényét. (Bár nem derült ki, hogy ez mivel járna a már magyar állampolgársággal rendelkezők számára.)

– Közös a történelmünk, évszázadokon át közös államban éltünk –mondta Gasparovic, aki szerint a két nép egyformán vágyott a demokráciára, amit 1956 és 1968 is bizonyított. Ennek ellenére „vannak eltérések történelemkönyveinkben”, „de ez nem lehet akadálya annak, hogy közös jövőnkre összpontosítsunk”. Gasparovic szerint a két országban sok politikust előítéletek jellemeznek, amelyektől meg kell védenünk a következő generációkat, akár közös történelemkönyvek megszerkesztésével.

 – Tőlünk függ, hogy megtaláljuk a mindenki számára megfelelő megoldást, a Duna mindkét oldalán – hangsúlyozta az államfő, akinek beszédét Navracsics Tibor rövid felszólalása követte. A közigazgatási és igazságügyi miniszter kijelentette: bizakodhatnak „Magyarország, Szlovákia és Közép-Európa barátai”, mert „most lehetőségünk van megmutatni a világnak, hogy több dolog köt minket össze, mint amennyi elválaszt.”

Ivan Gasparovic és Áder János. Szomszédok közös történelmi múlttal