Ecuador politikai arculata hatalmasat változott 2007 óta, amikor Correa első elnöki terminusát megkezdte. A megelőző tíz évben hét elnököt fogyasztott el a dél-amerikai ország, ám most jó esély van arra, hogy egy személy töltsön ki tíz évet az államfői székben. A quitói katolikus, ám baloldali irányultságú egyetem volt közgazdászprofesszora – aki posztgraduális tanulmányait Belgiumban és az Egyesült Államokban végezte – gazdasági miniszter is volt, majd 2006-ban robbant be a politikai életbe. Első nekifutásra győzött az elnökválasztáson azzal, hogy kihívást intézett a hagyományos politikai pártokkal és a neoliberális gazdaságpolitikával szemben. Most győzelme tudatában a 48 éves Correa „az állampolgárok forradalmának” elmélyítését ígérte. – Ebben a forradalomban az emberi közösségek diktálnak, nem a tőke és nem a piac – hangzott el az európai fülnek populistának tűnő kijelentése. Sajtóértekezletén a győzelmét a caracasi katonai kórházban fekvő Hugo Cháveznek ajánlotta, „annak a nagy vezetőnek, aki megváltoztatta Venezuela történelmét”. Chávezt hétfőn repülőgéppel hazaszállították Havannából, ahol december óta kezelték rákkal.

Kétségtelenül sok közös vonás rajzolódik ki Chávez és Correa „forradalma” között. Ilyen az állam gazdasági szerepének erősödése: 2007 óta Ecuadorban az állami alkalmazottak száma 16 ezerről 90 ezerre nőtt. Mindkét dél-amerikai ország kőolajexportőr, a magas világpiaci árból jut szociális programokra, az ingyenes oktatás és közegészségügy kiszélesítésére. A 14,6 milliós Ecuadorban 1,9 millióan, köztük a gyerekeket egyedül nevelő anyák, idősek kapnak havi 50 dollár szociális segélyt. – Kormányom mostantól még gyorsabban csökkenti a szegénységet – ígérte Correa. A kis- és középvállalkozásoknak kedvező feltételű hiteleket adnak, a Világbank szerint napjainkra a lakosság már 38-40 százaléka sorolható a középréteghez. Correa elnökként – Chávezhez hasonlóan – elküldte az IMF küldöttségét, majd csődöt jelentett mintegy hárommilliárd dollár értékű adósságkötvény vonatkozásában. Az olajkitermelésben érintett külföldi cégeket rákényszerítette az állam szempontjából kedvezőbb feltételekre. Venezuelát követve kőolajkivitelében nyitott Kína felé.

Az ecuadori ellenzék most attól tart, hogy miután az igazságszolgáltatást és a rendőrséget saját embereivel töltötte fel, Correa várható parlamenti többsége segítségével keresztülviheti a vitatott büntetőtörvénykönyv, illetve az információszabályozás reformját is. Miként Venezuelában, úgy Ecuadorban is egyelőre erős az ellenzéki média, Correa eddig sajtóperekkel tudta „csendesíteni” a szólásszabadságot.

Az államfő most fogadkozik, hogy harmadik mandátuma lejártakor, 2017-ben belga feleségével Európába költöznek. Az ellenzéki sajtó viszont emlékeztet rá: 2008-ban alkotmánymódosítással elintézte, hogy újraválasztható legyen – innen csak egy lépés az örökös elnökség.