Manipulációt emleget Bukarest
– Egy bonyolultabb perióduson megyünk keresztül – válaszolta a román külügyminiszter egy szombat esti tévéműsorban a kérdésre, hogy diplomáciai konfliktus dúl-e Magyarország és Románia között.
Titus Corlatean provokációnak nevezte, hogy Budapesten a székely zászlót kitűzték az Országgyűlés épületére. Kifejtette, hogy a székely zászló valójában az etnikai alapú területi autonómiát jelképezi, ami elfogadhatatlan Románia számára. Hangsúlyozta, a területi autonómiát külön kell kezelni az identitásmegőrzés szerinte is természetes igényétől. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a felmerülő problémákat sikerül párbeszéd útján az országhatárokon belül rendezni. (A miniszter a műsor elején magyarul, kezétcsókolommal köszönt a műsorvezetőnek, jelezve, a magyar anyanyelvű nézőkhöz is szól.)
Corlatean szerint a Magyarországon mostanában megnyilvánuló indulatok és „magyarféltés” mögött hideg számítás húzódik meg. A székely zászlót lobogtató magyar politikusokat szerinte az a két-háromszázezer szavazat érdekli, amelyet a magyar állampolgárrá vált romániai magyaroktól kaphatnak. Úgy véli, Budapest egyszerűen manipulálja az erdélyi, szerbiai, szlovákiai magyarokat.
A bukaresti külügy pénteken közleményben reagált arra, hogy a budapesti parlament épületére kitűzték a székely zászlót. Várhatólag a román parlament is reagál a lépésre.
Corlatean hangsúlyozta, a magyar és a román viszony nemcsak a két országnak fontos, alakulását Európában és az egész transzatlanti térségben nagy figyelemmel követik, ezért is fontos, hogy Románia kellő határozottsággal, de intelligensen válaszoljon Budapest provokációjára. Ebbe szerinte belefér, hogy ha Füzes Oszkár bukaresti nagykövet „még egyszer hibázik, még aznap véget ér a megbízatása Bukarestben”. A román külügyminiszter megengedhetetlennek nevezte, hogy egy nagykövet tévéinterjúkban adjon tanácsokat a fogadó országnak annak alkotmányával kapcsolatban.
Egy hete a román külügyi tárca hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára „szimbolikus agresszióval” vádolta a román hatóságokat, mert tiltják a székely zászló középületekre történő kitűzését. Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritásból tűzzék ki a székely zászlót. Eddig a főváros több kerületében, valamint az ország számos településén az önkormányzati épületekre és pénteken az Országgyűlés homlokzatára is kitűzték a székely zászlót.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ülésén köszönetet mondott a szolidaritásért a közösségi szimbólumokkal kapcsolatosan, ugyanakkor „tiszteletteljesen” felkérte a magyar politikai élet szereplőit: a segítségnyújtásról konzultáljanak az erdélyi magyar érdekképviselettel. – Nem árt, ha tudjuk, hogy segítség érkezik, nem árt, ha szólnak nekünk, hogy kapaszkodjunk meg, mert a mi ügyünk mellé állnak –mondta Kelemen az RMDSZ közleménye szerint.
Erdélyben a tíz napja kirobbant zászlóbotránnyal hozzák összefüggésbe, hogy szombaton a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzést tartottak a Csíkszeredában néhány éve havonta megrendezett székely termékek vásárán. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei elnöke a Facebookon azt írta: a Hargita megyei prefektus biztosította, hogy az ellenőrzés nincs összefüggésben a zászló botránnyal, de a román sajtó beszámolói másra utalnak. Az elnök a Csíkszeredában szerkesztett 7határ gazdaportál szerint kijelentette: a székely zászló után a székely terméket kezdik támadni.
Martonyi bizonyos retorikát sérelmez
A székely zászlóval kapcsolatos ügyben Martonyi János azt sérelmezi, hogy a román politikai elit szintjén olyan retorika jelent meg, amely komolyan veszélyezteti a két ország együttműködését. A külügyi tárca vezetője az M1-nek nyilatkozva kifejtette: a székelyzászló-ügyben nagyon erőteljes szerepe volt a román médiának, de voltak józan hangok is. A miniszter bízik benne, hogy „a csata zaja lassan leül”, és megpróbálják visszahelyezni a két szomszédállam viszonyát a stratégiai partnerség pályájára. Martonyi szerint a média és diplomácia két külön dolog. A médiának az a dolga, hogy „hangos legyen”, a diplomáciának pedig az, hogy halk, de eredményes. – A diplomáciának megfelelő stílusban, de egyértelműen meg kell mondani a véleményét például akkor, amikor az emberi jogokról, egy közösséghez tartozásról, az ehhez tartozó szimbólumokról van szó – tette hozzá. Megjegyezte, hogy vannak véleményeltérések a magyar politikai pártok között és a határon túli magyar pártok között is, de ez most egy olyan pillanat, amikor a legfontosabb a székelyekkel való szolidaritás kifejezése. (Hirado.hu)
