A felmérések szerint az elnök 60-70 százalékot szerez ma, míg a leg esélyesebb ellenzéki jelölt, Raffi Ovanniszjan a szavazatok legfeljebb ötödét gyűjti be a hárommillió lakosú kaukázusi országban. (Ajrikjannak egy százalékot jósolnak.)

Elemzők szerint a választás lényegében már 2012 végén eldőlt, amikor legnagyobb ellenzéki párt, a Virágzó Örményország (BH) –amely a tavaly májusi parlamenti választások után szakított az abszolút többséget szerzett Örmény Köztársaság Párttal (HHK) – bejelentette: senkit sem indít a megmérettetésen és senkit sem támogat. A lépés váratlan volt, mivel épp a BH elnökét, Gagik Carukjant vélték az egyesült ellenzék lehetséges jelöltjének, akire a felmérések szerint 45 százalék voksolt volna. A nagyvállalkozó – egykori súlyemelő – azonban ettől érdemi magyarázat nélkül elállt. (A napokban a kormánypárt felvetette a koalíció felújításának lehetőségét a BH-val, sajtóhírek szerint Carukjanból a főváros, Jereván polgármestere lehet.)

A tét nélküli megmérettetésnek így vált ellenzéki főszereplőjévé Raffi Ovanniszjan. Az Örökség párt vezetője az 1991-ben önállósult Örményország első külügyminisztere volt egy éven át. – Biztos vagyok a győzelemben, mert az országban forradalom készül. Nem katonai, hanem eszmei. Ez a választás az örményeké lesz, nem Oroszországé és nem Amerikáé – nyilatkozta kampányában az Egyesült Államokban született és ott ügyvédi pályán elindult Ovanniszjan.

Hogy nem Örményországban nőtt fel, nem szokatlan dolog a világszerte, Oroszországban, Magyarországon Franciaországban, a Közel-Keleten és Amerikában egyaránt komoly diaszpórákkal rendelkező örményeknél. Elvégre ez igaz az ország minden eddigi elnökére is: Levon Ter-Petroszjan a szíriai Aleppóban, Robert Kocsarjan és Szerzs Szargszjan pedig Hegyi Karabahban született.

Épp ez utóbbi, a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, ám a gyakorlatban 22 éve az örmény hadsereg ellenőrzése alatt álló kváziállam határozza meg Jereván külpolitikájának alapvető irányát. A Szovjetunió felbomlása végén kölcsönösen etnikai tisztogatással súlyosbított örmény–azeri konfliktus miatt Örményországnak sem a keletről határos Azerbajdzsánnal, sem a nyugatról határos Törökországgal nincs diplomáciai kapcsolata, a határok átjárhatatlanok. Kaput a külvilágra Irán, s még inkább a katonai bázisaival jelen lévő Oroszország jelent, amely az örmény gazdaság főszereplője is. (Logisztikai nehézséget okoz azonban, hogy a szárazföldi összeköttetés Oroszországgal csak a Moszkvával feszült viszonyban lévő Grúzián át lehetséges.)

Hegyi Karabah függetlensége mellett minden politikus kötelezően kiáll – a kampány során nem marad el a vizit sem az el nem ismert államba. Az örmény diaszpóra képviselői nemcsak hazautalt pénzekkel, de kapcsolataik révén is erősítik Hegyi Karabah létét: az amerikai kongresszus 1998-tól máig 70 millió dollárt szavazott meg a térség támogatására – a többi között aknamentesítésre. Igaz, ennek végül csak felét utalta ki Washington – írta az örménypárti Arcah.ru orosz nyelvű hírportál. Idén ötmillió dollárt kap a terület, míg Örményország 45 millió dollárra számíthat.

A támogatás alapvető kérdés a jereváni hatalom számára: a lakosság 27 százaléka él szegénységi küszöb alatt, az államadósság a GDP felével, 3,6 milliárd dollárral egyenlő, amiből idén 300 milliót kell törleszteni. Becslések szerint akár egymillió örmény állampolgár dolgozhat Oroszországban, az elvándorlás az anyaországból folyamatos.

– A jereváni utcaképet meghatározó építkezések forrását jelentős részben az Egyesült Államokból hazautalt pénzek biztosítják – nyilatkozta lapunknak Sz. Bíró Zoltán. A Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint azonban hajtóerőt jelent a gazdasági növekedés is: a 2009-ben mért 14 százalékos GDP-zuhanás után folyamatos a gyarapodás, idén hatszázalékos. –A választók ezt is díjazzák, ahogyan azt is, hogy a 2008-as, az ellenzék által erősen vitatott választási győzelem után Szargszjan nem a társadalom polarizálására, hanem az ellenzék megbékítésére törekedett –vélte Sz. Bíró. Szerinte Ramil Safarov ügye nagy felháborodást okozott ugyan Örményországban, de nem hat a választásra. (Az azeri katonatiszt a 2004-ben a Keleti Partnerség program résztvevőjeként érkezett Budapestre, ahol egy baltával meggyilkolta örmény szobatársát. A magyar bíróság 2006-ban életfogytiglanra ítélte Safarovot, akit tavaly a büntetés letöltésére Magyarország kiadott Bakunak. Ott azonban hősként fogadták és elnöki kegyelemben részesítették. Jereván válaszul felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatát Budapesttel.) – Elméletben lehetett volna támadni Szargszjant azzal, hogy nem tudta megakadályozni a kiadatást, ez azonban csak fajsúlyos kihívó esetén lett volna hatásos – tette hozzá Sz. Bíró.

A kampányban – amely során Szargszjan húsz éven belül a karabahi kérdés megoldását és az örmény jóléti állam megteremtését ígérte –jól jött, hogy a minimálbér idén átszámítva alig 19 ezer forintra emelkedett. Kérdés, ez elég-e: a „jereváni rádió” klasszikus vicce szerint nem tudni, hogy meg lehet-e élni a hivatalos fizetésből Örményországban, mert még senki nem merte kipróbálni.

Az újabb mandátumért induló örmény államfő, Szerzs Szargszjan plakátja Jerevánban