Bár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) hétfői közleménye szerint Magyarországra nem került a fagyasztott lóhúsból, szakmai vélekedések szerint nálunk a hasonló csalás meglehetősen nehezen lenne kivitelezhető – nemcsak a viszonylag kisebb ló- és szarvasmarha-állomány miatt. Hústermékekre jelenleg Magyarországon meglehetősen szigorú nyomon követési rendszer érvényesül. A szarvasmarhák már születésükkor egyedi azonosító jelet kapnak, amely bekerül egy számítógépes adatbázisban (ENAR-rendszer), amiből később még öt évig visszakereshető, hogy az adott szarvasmarha hol született, hol élt, és hol vágták le. (A sertésnél, baromfinál mennyiségi mérleget mérnek, így a vágóhídra bekerülő állatok és a kikerülő húsmennyiség egyenlegéből lehet visszakövetni, hogy az adott tenyész telepről érkező tétel hová került.)

A szakember szerint leginkább a vágóhidakon lehet manipulálni a hússal, mivel ott kerül le az állatról a fülszám (sertésekről a falkaazonosító), és ott kapja meg a kikerülő bontott tőkehús az eredetigazolást jelentő (marha-) útlevelet. Bonyolultabb a helyzet a feldolgozott terméknél, ezeknél a gyárba beérkező húsmennyiség és a kikerülő végtermék mérlegéből lehet visszakövetkeztetni, hogy melyik tételhez, milyen anyagokat használtak fel. Nem véletlen, hogy a nagy hipermarket- és diszkontláncok a saját márkás termékek forgalmazását szorgalmazzák, mivel itt a termelés egész folyamatát ellenőrizhetik. 2002 óta az EU-ban minden élelmiszer-termelő számára kötelező a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer használata. A kereskedőláncok a saját márkás termékeikre a HACCP-ből kiindulva számos, annál szigorúbb minőségbiztosítási rendszert vezettek be.