A tévé mint propagandaeszköz
Közös közleményükben leszögezik: a bizottság javaslata figyelmen kívül hagyja a román politikum profilját, nevezetesen, hogy évente történnek próbálkozások a sajtószabadság korlátozására. – A kormány alig két hónapja próbálkozott az egyik médiacézár, Dan Voiculescu nyomására az audiovizuális törvény módosításával, hogy a parlamenti többség leválthassa a médiafelügyeletet – idézte fel lapunknak Mircea Toma, az Active Watch Médiafigyelő Ügynökség (MMA) elnöke. A tervet a közvélemény tiltakozására elvetették.
Az Európai Unió végrehajtó testülete azzal indokolta szokatlan felvetését a román igazságszolgáltatásról szóló jelentésében, hogy számos bírát és családjaikat személyesen megfenyegettek, vagy zaklatással felérő médiakampány folyt ellenük. Az EB szerint „szükség lehet a jelenlegi normák átgondolására, hogy a sajtószabadsággal párhuzamosan biztosítsák az alapvető intézmények és személyi jogok védelmét”.
A román törvények csupán a sugárzott sajtó működését szabályozzák, és az újságíró-szervezetek szerint ez elég is. Más a helyzet a jogalkalmazással. Mircea Toma szerint nagyon is helytállóak az EB megállapításai: Romániában napirenden vannak a sajtó útján, politikai megrendelésre végrehajtott támadások és karaktergyilkosságok. – Korlátozni kell a tulajdonkoncentrálást a médiában. Máris létrejöttek olyan erős trösztök, amelyek számottevően befolyásolni képesek a romániai társadalmi-politikai életet – véli az Active Watch elnöke, akinek szervezete a médiumok részrehajlását méri. Tapasztalatuk szerint egyes tévék már nem is részrehajlóak, hanem politikai propagandaeszközök. A legnézettebb és a leghatékonyabb az Antena3, amely decemberben például elérte kétheti sajtókampánnyal, hogy Victor Ponta kormányfő elálljon az RMDSZ koalíciós tagságától. (A tulajdonos Dan Voiculescu, a kormányon lévő Konzervatív Párt [PC] tiszteletbeli elnöke.)
– A bírságokon kívül az Országos Audiovizuális Tanácsnak (CNA) talán más eszközöket is be kell vetnie, mert egyes trösztök nagyon messzire elmentek – véli Cristina Guseth, a Freedom House jogvédő szervezet képviselője. Szerinte az újságíró-szervezeteknek is föl kell emelniük a szavukat a szakmai túlkapások ellen. Mircea Toma viszont úgy látja, az újságírók nem sokat tehetnek. – Maguk is ki vannak szolgáltatva a munkaadóiknak. Mondok egy példát. A médiafelügyeletnél megkérdezték az Antena3 újságíróját, vagy van-e etikai szabályzatuk a cégnél. Azt válaszolta, hogy van ilyen, és a tulajdonos politikájának az alkalmazását írja elő – magyarázta. Turos Lóránd, a médiafelügyelet tagja szerint is lépni kell, hiszen „jól azonosítható politikai kötődésekkel és gazdasági érdekekkel rendelkező tulajdonosi körök gyakran kézi vezérléssel irányítják a sajtótermékeket”. Ugyanakkor óvatosságra int.
– Több alapvető jog mezsgyéjén mozgunk, és könnyű átesni a ló másik oldalára. Azzal egyetértek, hogy védeni kell az alapvető jogokat és intézményeket, de a sajtószabadságnak nem szabad sérülnie – mondta a Népszabadságnak a médiaszakértő.
Mircea Toma szerint a médiapluralizmus középtávon mindenképpen a felügyelet szigorításával, illetve a közszolgálati sajtó erősítésével biztosítható. – Ugyanezt fogalmazta meg egy múlt heti jelentésében az Európai Bizottság is, vagyis Brüsszelben jól tennék, ha elolvasnák a saját dokumentumaikat, mielőtt átgondolatlan ajánlásokat tesznek a román kormánynak. A bukaresti parlamentben hét éve hever egy jogszabálytervezet, amely kivonná a közmédiát a politika irányítása alól. Ponta kormányfő nemrégiben megígérte, hogy előveszik ezt a tervezetet, mihelyt az eladósodott köztévét sikerül pénzügyileg stabilizálni. Meggyőződésem, hogy ahogy egyetlen tévéadó, az OTV lerontotta a sugárzott sajtó színvonalát, úgy egy szakmai szempontból is jól működő közmédia modellként szolgálna, és elindítaná a szakma megtisztulását – mutatott rá a sajtófigyelő ügynökség elnöke.
Bukarest