Maratoni tárgyalás, kis büdzsé
Nagy-Britannia és Németország, illetve az északi államok ragaszkodtak ahhoz, hogy az unió költségvetése tükrözze a válság során a tagállamokban végrehajtott megszorításokat, és legyen reálértéken kisebb, mint az előző hétéves ciklus pénzügyi kerete. A Franciaország fémjelezte „déliek” és „keletiek” csoportja (miközben Párizs is rendesen befizet a közösbe) a források minél magasabb biztosításában volt érdekelt.
Péntek reggelre megegyeztek a csaknem 960 milliárd eurós főösszegben a kötelezettségvállalásokat illetően, míg a kifizetéseket 908 milliárd euróban rögzítették az államés kormányfők. Ez eléri az unió összjövedelmének (GNI) egy százalékát. Hiába maradt az agrár- és kohéziós politika az EU-büdzsé legnagyobb tétele, Van Rompuy a csúcs utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta, ez a keretköltségvetés realisztikus, az oktatásra, a kutatásra és a munkahelyteremtésre is koncentrál, hiszen a növekedésorientált kiadások 40 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest.
A költségvetést most az Európai Parlament abszolút többségének is meg kell szavaznia. Martin Schulz, az EP elnöke is jelezte, rugalmasságot várnak az összegekben. Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken már bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Magyarország viszonylag jól áll a tárgyalások során. Mivel a folyósított felzárkózási források összegének a korábbi javaslatokban alacsony, GDP-arányos plafont szabtak, illetve az előrejelzések szerint hazánk gazdasági növekedése várhatóan alacsony lesz, várható volt, hogy Magyarország kevesebb kohéziós forráshoz jut a következő hétéves szakaszban.
Az egyezség szerint azonban a plafont megemelték az általa eredetileg leginkább sújtott balti államokra és Magyarországra vonatkozóan: ebből a magyar illetékesek számításai szerint 900 millió euró összeget nyerünk. Másrészt sikerült elérni, hogy a legfejletlenebb magyarországi régiók külön 1,56 milliárd eurót kapjanak még.
A felhasználási szabályok tekintetében is kedvezően alakult a költségvetés: a felzárkóztatási támogatásokhoz az önrész nem emelkedik 15-ről 25 százalékra a legfejletlenebb régiók tekintetében. Az önrész alacsony tartása azért volt fontos, mert különben a magyar költségvetést terhelte volna a pluszköltség, és megnehezítette volna az uniós pénzek lehívását.
A vissza nem igényelhető áfa elszámolhatóságának szabályai sem változtak, sőt Magyarországra továbbra is az úgynevezett n+3-as szabály érvényes (azaz a projektek elfogadásától kezdve három éven belül kell megkezdődnie a kivitelezésnek). Hazánk emellett részesül az új, az ifjúsági foglalkoztatottságot támogató pénzeszközből: 48 millió eurót kaphat négy régió, ahol a munka nélküli fiatalok aránya 25 százalék fölött van.
Orbán a csúcs után méltatta a tárgyalásokat előkészítő szakértőket és a diplomatákat. – Nem a mostani tárgyalási bravúrnak köszönhető a siker, az előfeltételeket a háttérmunka biztosította – mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint a jó eredmény annak is betudható, hogy a kormánynak az elmúlt három év során az Európai Unióval kapcsolatos érdekérvényesítő politikája helyes volt, illetve sikerült szövetségeket építeni több országgal, elsősorban a „kohézió barátainak” nevezett országcsoport keretein belül.
Megkezdődött a „számmágia” is: a kormányfő szerint egy főre jutó nettó uniós támogatás összege hét évre 712 ezer forint a következő ciklusban, miközben az előző hétéves szakaszban 660 ezer forint jutott egy főre úgy, hogy a „torta” mérete most csökkent. A kormányfő szerint a támogatás teljes összege a következő hét évre 7080 milliárd forint. Orbán kitérő választ adott arra, hogy az előző hétéves ciklusban elérhető kohéziós támogatásoknak hány százalékát sikerült megmenteni, tekintve, hogy a kormány hónapokig azt hangoztatta, akár harmincszázalékos is lehet a forrásveszteség.
Lapunknak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sorsára vonatkozó kérdésére Orbán Viktor elmondta: Cséfalvay Zoltán államtitkár feladata, hogy március 15-ig minden, még nyitott szakmai kérdést megválaszoljon. Mint a kormányfő kifejtette, a kérdés az, hogyan áll át Magyarország az új rendszerre, ahol a minisztériumokhoz kerülnek a projektekért felelős irányító hatóságok. Az egyik lehetőség, hogy a mostani hétéves időszak kifutó összes munkáját elvégzi az NFÜ. A másik: júliustól fokozatosan áll át az ország az új rendszerre 2014 januárjáig. A kormányfő szerint az a kérdés, az EU melyiket tartja könnyebben akkreditálhatónak, zökkenőmentesebbnek. – Az irányító hatóságok koordinálása a Miniszterelnökségen lesz – közölte Orbán Viktor.
„Csűri-csavarja Orbán a számokat”
Magyarország nem veszíthet el 1400 milliárd forintot az uniós költségvetésből! Az Orbán-kormány nem tudta érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a hétéves uniós költségvetési vitában – áll Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője lapunkhoz eljuttatott közleményében. Arra reagált ebben, hogy a megállapodás értelmében Magyarország az eddiginél sokkal kevesebb közösségi támogatást kap. „Akárhogy is csűri-csavarja a magyar miniszterelnök a számokat, ezt a veszteséget a magyar állampolgárok, a vállalkozók, a kistérségek saját bőrükön fogják megérezni. Mindez az Orbán-kormány fejlesztési és Európa-politikájának teljes csődjét bizonyítja! Magyarország ezért túl nagy árat fizet.”
