A mindeddig az amerikai kormány által hivatalosan el sem ismert programnak ez az esemény így a korábbinál jóval nagyobb nyilvánosságot biztosított. Persze – mint arra jogvédők is felhívták a figyelmet, köztük az Amerikai Társaság a Szabadságjogkért is – még mindig alig tudni valamit a pilóta nélküli gépekkel elkövetett csapásokról.

Háborúellenes tüntetők zavarták meg John Brennan szenátusi meghallgatását

A héten kiderült: az Egyesült Államok már két éve titkos drónbázist üzemeltet Szaúd-Arábiában. Kiszivárgott egy 16 oldalas jogi háttéranyag is, annak leírása, hogy az amerikai kormány milyen alapon és feltételek mellett rendelheti el más országokban akár amerikai állampolgárok megölését is.

Az egyre nagyobb nyomás hatására Obama a képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságának rendelkezésére bocsátotta azokat a háttéranyagokat, amelyek Anvar al-Aulaki amerikai születésű, de kettős állampolgár, 2011 szeptemberében likvidált terrorista megölésének jogossága mellett érveltek. [A két bizottságot a hetvenes években hozták létre, hogy felügyeljék a hírszerző szerveket – emlékeztet a The New York Times (NYT). Ám, mint most kiderült, még őket sem tájékoztatják a részletekről.]

Az utóbb említett dokumentumokat tehát csak szűk kör ismerheti meg, nem a nyilvánosság. A The Washington Post tudósítása szerint Brennan is sok ízben kényszerült arra a meghallgatás során, hogy megvédje az Obama-kormány gyakorlatát, amely szerint a dróntámadásokról nem beszél. Elismerte, hogy szükség van átláthatóságra. Ha egy támadásnak például civil áldozatai is vannak, azt a kormánynak nyilvánosságra kell hoznia. Ám, mint a NYT megjegyzi, a jelölt nem tudta igazán elmagyarázni, hogy mit gondol kiadható információnak és mit nem.

Brennan szerint minél nagyobb átláthatóságra kell törekedni, de ezzel egy időben a titkosítás és a nemzetbiztonság megfelelő szintjét is biztosítani kell. Jelenleg még az sem nyilvános, hány támadás történt. Csak becslések vannak: civil szervezetek és szakértők a csapások számát 400 körülire, míg az áldozatokét három-négyezer közé teszik. A meghallgatást vezető kaliforniai szenátor, a demokrata Dianne Feinstein felvetette: létre kellene hozni egy különleges bíróságot a célzott dróntámadások felügyeletére. Hasonlóan ahhoz, mint ahogyan azok a bíróságok működnek, amelyek a terroristakapcsolatokkal rendelkező amerikaiak lehallgatásáról, kommunikációjának ellenőrzéséről döntenek. Brennan erre kitérő választ adott.

Az amerikai sajtó szerint a kemény kérdések és a meghallgatást megzavaró tüntetők okozta zűrzavar ellenére Brennannak jó esélye van arra, hogy akár már jövő héten megkapja a zöld jelzést a kongresszustól, és beiktassák. Az 57 éves szakember a valaha volt egyik legtapasztaltabb CIA-igazgató lesz. 25 évet töltött a hírszerző ügynökségnél, melynek során a rijádi irodát is vezette. Ekkor építette ki jó szaúdi kapcsolatait, aminek feltehetően hasznát vette akkor is, amikor az odatelepítendő drónbázisról tárgyalt. Már négy éve is felmerült a neve, mint lehetséges kémfőnöké. Ám akkor kemény támadások érték amiatt, hogy vezető pozíciót töltött be a Bush-érában, amikor a CIA kínzásnak minősülő technikákat vetett be a kihallgatások során, így visszalépett.

Zümmög, majd lecsap

A George W. Bush által kezdett, majd Barack Obama által „felpörgetett” drónháború új fejezetet nyitott a hadviselésben. A pilóta nélküli gépek néha hónapokig keringenek egy-egy célpont felett: megfigyelik a célszemélyt, várják a megfelelő pillanatot a csapásra. A sajtóban olvasható beszámolók szerint a folyamatosan a falu felett zümmögő drón súlyos pszichikai nyomást helyez a helyi lakosságra. A The New York Times egy jemeni esetet ismertet, melynek során egy faluban két, régóta megfigyelt al-Kaidataggal együtt egy helyi vallási vezető is életét vesztette egy támadásban.

Utóbbi épp az al-Kaida ellen emelte fel a szavát, azért találkozott a terroristákkal. A helyiek elmondták az amerikai lapnak: a támadás előtt egy hónapon át minden nap ott körözött felettük a gép. Azt követően pedig mindenki attól kezdett rettegni, hogy mikor tér vissza. Az ilyen esetek miatt is folyik a heves vita arról az amerikai kormányban, vajon nem árt-e többet a drónprogram, mint amennyit használ. A gépeket a távolból irányító szakemberektől is mást követel egy drón, mint a hagyományos pilótáktól.

Közülük sokan lelki problémákkal küzdenek. A hadsereg felmérése szerint sokan nehezen birkóznak meg azzal, hogy tizenkét órát töltenek a gép „vezetésével”, majd hazamennek családjukhoz. A harctéren este társaikkal együtt dolgozzák fel a bevetést, míg a nevadai sivatagban az irányítókonténerből kilépve esetleg egy szülői értekezletre kell menniük. (K. A.)