Még miniszter, már nem doktor
Az 57 éves kereszténydemokrata politikus – aki épp dél-afrikai hivatalos úton tartózkodik – máris visszaüzent, hogy ő viszont fellebbezni fog.
Ám a Merkel-kormány akár második miniszterét veszítheti el plágiumvádak miatt: mindez alig kilenc hónappal az általános választások előtt érzékeny veszteség lehet a konzervatív-liberális koalíciónak. Mint emlékezetes, 2011-ben a német keresztény pártok nagy reménységének tartott Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter esett áldozatul a plágiumvadászoknak. A vélemények most megoszlanak arról, hogy ugyanakkora bűnt követett-e el Schavan, mint a fiatal bajor politikus. A Die Zeit szerint például ilyen erővel felül lehetne vizsgálni az elmúlt harminc év összes doktori értekezését, és jó eséllyel találnának köztük nagyon sok hasonló esetet. Schavan nem ollózta össze a munkáját, mint annak idején Zu Guttenberg tette (utóbbival kapcsolatban az a gyanú is felmerült, hogy az egész disszertációt, úgy, ahogy van, más írta), de tény, hogy a 351 oldalból több mint száz helyen szabályos hivatkozás nélkül használt fel szakirodalmat. Az idézett szerzőket általában megnevezte, de szó szerint vett át részeket; ez már az akkori szabályok szerint is megengedhetetlen volt. A Süddeutsche Zeitung azonban arra is figyelmeztet: az efféle jogsértések elévülési ideje harminc év, ez pedig már három éve lejárt. Amikor a plágiumvadászok nekiestek Schavan doktorijának,már akkor is jó egy évvel túl voltak a határidőn.
Az ellenzéknek alig néhány perc kellett ahhoz, hogy megindítsa az offenzívát a miniszter ellen. A zöldek, a szociáldemokraták és a baloldal azzal érvelnek, hogy egy ilyen politikus semmiképp sem állhat az oktatási tárca élén, hiszen micsoda példát mutat így a fiatal generációnak? És hogyan ülhet ezek után tárgyalóasztalhoz a tudomány képviselőivel?
Schavan helyzetét bonyolítja, hogy amikor Zu Guttenberg plágiumügye kirobbant, úgy nyilatkozott: nemcsak önmagában, hanem nyilvánosan is szégyelli magát, hogy egy ilyen dolog megeshetett – mással. Ám mint most kiderült, az egykori pedagógia szakos politikusnő ugyanolyan időnyomás alatt volt, mint Zu Guttenberg: minél gyorsabban le akarta tudni a tudományosmunkát, hogy aztán a politikának szentelhesse az idejét.
Schavan, aki már az első (nagykoalíciós) Merkel-kormányban is az oktatási tárca élén állt, a kancellár egyik legközelebbi szövetségesének számít. A német sajtó szerint vele üzente meg Merkel Zu Guttenbergnek, hogy tovább nem számíthat a támogatására. A katolikus-konzervatív családból származó Schavan 1995 és 2005 között a baden-württembergi kormányban volt kulturálisminiszter, de voltak magasabb ambíciói is: 2004-ben még államfőjelöltként is felmerült a neve, 2012-ig pedig a CDU alelnöke volt, és mind a mai napig tagja a német katolikusok központi tanácsának. Nevezetes botrány is fűződik a nevéhez: még baden-württembergi miniszterként elérte, hogy az állam ne alkalmazza tanárként a baloldali szélsőségesnek tartott Michael Csaszkóczyt (egy 1956-os magyar menekült fiát). Csaszkóczy a heidelbergi antifasiszta szervezetnek dolgozott, és az alkotmányvédelem is figyelte, arra gyanakodva, hogy államellenes tevékenységet végez. Ez végül nem bizonyosodott be, Csaszkóczy pedig visszavágott, és nyert: 2007-ben megkapta az állást és még 33 ezer euró kártérítést is. Ám Schavan azóta sok baloldali szemében szálka maradt.
