Drogot interneten is rendelhet
A globalizáció átformálta az európai drogpiacot is – állapítja meg a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) és az Europol által készített, az uniós kábítószerpiacról szóló első közös jelentés. A 180 oldalas dokumentum egyenesen új korszak kezdetéről ír a tiltott kábítószerek kínálatát és keresletét illetően. Nem meglepő módon kiderül, hogy a kábítószerpiac innovatív és gyorsan reagáló, kihasználja a technológiai vívmányokat, és ez megnehezíti a bűnüldözés dolgát. Átalakultak a csempészés formái: a jelentés szerint egyre inkább használnak hagyományos és legális eszközöket a csempészek, mint például konténereket, teherautókat, repülőgépeket, sőt postai szolgáltatásokat is. A dokumentum bemutatásakor Rob Wainwright, az Europol igazgatója újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: az EU-ban a határellenőrzés visszaállítása nem jelentene megoldást, a legkomolyabb bűnözőket általában nem a határátkelőkön kapják el. Inkább a nemzeti bűnüldöző szervek együttműködését kell még szorosabbra fűzni, és hatékonyabb hírszerzésre is szükség van.
Az internet – ahogy annyi más területen – új piacot teremtett a drogoknak és kitűnő „szakmai fórumot” a csempészeknek, a készítőknek. A „sötét hálókon” bármilyen drogot meg lehet rendelni, amit aztán kiküldenek a vásárlónak. Az EMCDDA tavaly hétszáz internetes „boltot” fedezett fel a neten. A bűnüldöző szervek most a különféle internetes fizetési mechanizmusokkal való együttműködéssel akarják elfojtani ezeket a „vállalkozásokat”. A hálózatokon nemcsak kábítószerekkel, hanem hamisított igazolványokkal is kereskednek. Az internet ráadásul nem csupán új, biztonságos kommunikációs csatorna a csempészeknek, hanem az új drogok készítésében, a kábítószerek elrejtésében is tanácsot kaphatnak a kezdők.
A bűnözők felismerték, hogy kevesebb a kockázat, ha a fogyasztókhoz közelebb gyártják le a szereket. A jelentés kiemeli a mobil gyártóegységek megjelenését. Ezek olyan konténerek, amelyeket pár óra alatt működésbe lehet hozni, csak vízre és villanyra van szükség. A működésüket időzíteni lehet, tehát az elkövető magára is hagyhatja az egységet, ezzel is minimalizálva az elfogás esélyét.
Néhány év alatt globális jelenség lett a dizájnerdrogokból – közölte Wolfgang Götz, az EMCDDA igazgatója a jelentés bemutatásakor. Egyre többfajta, eredetileg legálisan beszerezhető szerekből készített drog kerül piacra: tavaly 73 új szert fedeztek fel a hatóságok, 2005 óta több mint kétszáz új szert regisztráltak. A kokain a második leginkább forgalmazott drog Európában. Az Amerikában is megerősödött mexikói drogkartellek egyre inkább átveszik ezt a piacot a kolumbiaiaktól. A heroinfogyasztás viszont visszaszorult a kontinensen.
A jelentés kiemeli, hogy az európaiak tavaly 2500 tonna marihuánát szívtak el, aminek kiskereskedelmi értéke 18-30milliárd euró. A hasis leginkább Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban terjedt el (Marokkó és általában Észak-Afrika közelsége miatt is), miközben „füvet” Németországban és az Egyesült Királyságban fogyasztanak többen. Dióhéjban: hárommillió európai szív naponta.
Újságírói felvetésre válaszolva Götz elmondta, hogy nem lehet legalizálni a marihuánát pusztán azért, mert sok a fogyasztó, és közölte, hogy az unió nagy részében a füvezést már úgyis dekriminalizálták. (Legutóbb éppen múlt szerdán döntött a cseh felsőház arról, hogy a marihuána orvosi célokra forgalomba hozható.) Cecilia Malström belügyi EU-biztos azzal intézte el a kérdést, hogy a legalizáció uniós szinten nincs napirenden.
A legtöbb kábítószer az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Észak-Franciaországban és Belgiumban köt ki. Wainwright tájékoztatása szerint ezek a célpontjai az emberkereskedelemnek és sok illegális menekültnek is. Éppen ezért a térségben működő bűnözők az Europol szerint Európa legjelentősebb gengszterei közé tartoznak.