Mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország, sőt az Aszad-rendszer térségbeli háttértámogatója, Irán képviselője is üdvözölte, hogy Moáz al-Hatib, a szíriai ellenzéki koalíció vezetője felajánlotta a tárgyalások lehetőségét Bassár el-Aszad elnök embereivel – jelentették a hírügynökségek. Al-Hatib, aki Joe Biden amerikai alelnökkel, Ali Akhbar Szalehi iráni külügyminiszterrel és – ellentétben az előzetes hírekkel – Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia irányítójával is tárgyalt a konferencia margóján, ehhez előfeltételeket is szabott.

Így például politikai foglyok szabadon bocsátását, a külföldön élő ellenzékiek útlevelének meghosszabbítását, valamint moszkvai, tuniszi vagy kairói székhelyű tárgyalásokat szorgalmazott a damaszkuszi rendszernél. Mint megfigyelők rámutattak, az ajánlata ugyan előrelépés (az ellenzék eddig Aszad távozását szabta előfeltételül), ám sem az nem valószínű, hogy Aszad elfogadja a követeléseket, sem pedig al-Hatib álláspontját nem osztja a teljes szíriai ellenzék.

 – Nem gondolom, hogy valós alapja lenne a tárgyalásoknak. Al-Hatib ajánlata legfeljebb egy későbbi együttműködés keretét jelenthetné, ha nem előre szabná a feltételeket. Ezeket Aszadék is elutasították, és általában a szíriai ellenzékiek sem támogatják a javaslatot – mondta lapunknak Daher Rashed Közel-Kelet-szakértő. Az ELTE arab tanszékének oktatója Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyeztetéséig nem vár diplomáciai áttörést Szíria ügyében.

Biden zsarnoknak nevezte Aszadot, „akinek mennie kell”. Lavrov, aki tárgyalt Bidennel, ellenben azt hangsúlyozta, kiállva Damaszkusz mellett: „Az a legnagyobb veszély, hogy a vegyi fegyverek a lázadók kezére kerülhetnek.” Egyben óva intett – a hírügynökségi beszámolók szerint –a nemzetközi közösség fegyveres beavatkozásától, „különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazása nélkül” (Moszkva ennek vétójoggal rendelkező tagja). Ellenezte az „önkényes szankciókat” is. Barak burkoltan elismerte a Szíria elleni szerdai légi csapást, miközben Aszad Szíriából országa destabilizálásával vádolta Izraelt.

Biden és Szalehi egy épületben tartózkodott, ám nem jött létre találkozó közöttük. Az USA alelnöke ugyanakkor szombaton azt mondta, hogy országa kész a közvetlen tárgyalásokra Irán atomprogramjáról, és nem tartja túl későinek a megegyezést Teheránnal. De hozzátette, hogy csak akkor tárgyalnak, ha Irán szándéka komoly. – Politikánk nem a feltartóztatás, hanem annak megelőzése, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson –tette világossá Biden azután, hogy múlt csütörtökön Chuck Hagel, Obama jelöltje a Pentagon élére „az elnöknek a feltartóztatásról való szilárd álláspontja” támogatásáról beszélt az amerikai szenátusban.

Szalehi üdvözölte az amerikai készséget a tárgyalásokra, de nem kötelezte el Iránt az ajánlat elfogadása mellett. Arról beszélt: mély a bizalmatlanság a két ország között, és Teherán ugyan nem jelöl ki az egyeztetések elé „vörös vonalat”, de Washingtonnak szerinte „tisztességes és valós” szándékot kell mutatnia a kérdés rendezésére, és fel kell hagynia a „fenyegető retorikával”.

Biden támogatásáról biztosította a franciák beavatkozását Maliban. Miután a franciák azt sürgették, hogy a bamakói vezetés az északi országrész legitim képviselőivel is tárgyaljon, Dioncounda Traoré ideiglenes mali elnök azt mondta: készek a párbeszédre az autonómiát követelő tuaregekkel, de az al-Kaida terrorszervezethez köthető iszlamista lázadókkal nem. A nemzetközi konferencia helyszíne előtt több ezer, háborúellenes tüntető tiltakozott a hétvégén.

Tiltakozók összecsapása a tanácskozás helyszínén