Orbán visszavárja az oroszokat
Reményét fejezte ki, hogy az orosz vállalatok a magyar energetikai rendszer modernizálásában, új erőművek építésében is lehetőséget kapnak.
– Magyarország kiemelt partnerünk Közép-Európában, kapcsolataink minden irányban jól fejlődnek –közölte köszöntőjében Putyin. Még azt is fontos gesztusként emelte ki, hogy Budapesten Lev Tolsztoj nevét kapta egy városligeti sétány. (A Moszkva tér Széll Kálmánra való visszanevezésére nem is utalt.) Az elnök hozzátette: mindez azt jelzi, hogy a két ország között az „elmúlt évtizedektől eltérő viszony” van kialakulóban, amely „átlátható, baráti, pragmatikus érdekeken alapuló” lesz – tudatta az orosz elnök hivatalos portálja.
Orbán válaszában megerősítette Putyint ebbéli meggyőződésében. Jelezte, hogy maga is várja az orosz beruházókat, és számít „Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, világszínvonalú technológiájára” – idézte szavait az MTI. A magyar kormányfő – akinek delegációjában helyet foglalt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, valamint Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója is –hozzátette, hogy bízik a magyar exportőrök oroszországi jelenlétének növekedésében is. (A két ország áruforgalma 2011-ben elérte a 11 milliárd dollárt, tavaly kevéssel 10 milliárd alatt volt. Ennek kétharmadát az orosz kőolaj és földgáz behozatala adta.) A találkozón elhangzott, hogy az orosz tőke hárommilliárd dollár befektetéssel van jelen a magyar gazdaságban, míg a magyar érdekeltségek – a gyógyszeripar, a bankszektor és a kőolaj- és földgázkitermelések révén – kétmilliárd dollárt tesznek ki.
Hogy a találkozó lényegét a földgázzal és az atomenergiával kapcsolatos kérdések adták, jelzi, hogy a megbeszéléseken képviseltette magát a Rosz atom és a Gazprom is. – Putyin jelenlétében Orbán találkozott a Roszatom elnökével, Szergej Kirijenkóval is, természetesen az atomenergetikai együttműködésről tárgyaltak, elvégre a paksi erőműbe is az orosz fél szállítja a fűtőanyagot – mondta lapunknak a Roszatom-holdinghoz tartozó Atomenergomas szóvivője. Grigorij Levcsenko azonban nem árult el részleteket arról, hogy a paksi atomerőmű bővítésének tervéről mi hangzott el a találkozón.
A tízmilliárd dollárt elérő tender kiírása a korábbi ígéretekkel ellentétben egyelőre várat magára – a várható pályázók között a francia állami Areva vállalatot említik –, amely emellett valószínűleg párhuzamosan pályázik a Mitsubishivel közösen is az Atmea vállalat színeiben. Szóba jött az amerikai Westinghouse a Toshibával közösen, valamint a dél-koreai állami Korea Electric Power Corporation. Minisztériumi források azonban többször utaltak rá, hogy a legnagyobb esélyes az orosz Roszatom-konzorciumban lévő Atomsztrojexport lehet, amely ígéretei szerint 30 százalék erejéig magyar vállalatokat vonna be az új paksi blokk építésébe.
Fordulat a szavakban
„Lopásnak vége, privatizálásnak vége... Déli áramlatról szóló cégalapítás az oroszokkal, ennek most vége! Ezeket most mind tessék abbahagyni!” (2009. június, Hír Tv)
„A magyar kormány puccsot hajt végre (...) saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal (...) a magyar nép életét döntően meghatározó (...) energia kérdésében.” (2008. február, Losonc, egy nappal a szerződés nyilvánosságra hozatala előtt)
„Az orosz észjárás nem piaci alapú, hanem állami, politikai természetű észjárás. (...) Az átláthatóság ebben az észjárásban nem képvisel olyan értéket, mint a piaci észjárásban. Az állami politikai észjárásban nem a verseny elfogadása, hanem a monopolhelyzetekre való törekvés a természetes, és e szerint is jár el.” (2007. március, Fidesz-konferencia)
„Alekszej Miller és Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy rendkívül időszerű és fontos a Déli áramlat elkészítése, ami megfelel mindkét ország és az egész európai régió stratégiai érdekeinek.” (2012. április, Gazprom-közlemény)
