Bár a Kreml hangsúlyozza, hogy nincsen szó „hidegháborús reflexről”, a döntés beleillik az orosz–amerikai viszony utóbbi években tapasztalható visszanyesegetésébe. Jelzi, hogy Barack Obama újraválasztása – amit Moszkva egyébként pozitívan fogadott – nem hozott érdemi javulást a két ország kapcsolatában. Az amerikai elnök még első ciklusában meghirdette az amerikai–orosz viszony „újratöltését”. (Sokatmondó baki volt nem sokkal ezután, hogy Hillary Clinton külügyminiszter olyan szimbolikus újraindító gombot ajándékozott orosz kollégájának, amelyen egy elírás miatt oroszul az „újratöltés” helyett a „túlterhelés” szó szerepelt.) Igaz, a demokrata elnök és Dmitrij Medvegyev akkori orosz államfő kisebb csúszás után 2010-ben tető alá tudta hozni az újabb START-szerződést, amelyben a felek kötelezték magukat a nukleáris arzenál további csökkentésére. Ezenkívül Moszkva 18 évi tárgyalás után, Washingtonnal is megállapodva, tavaly végre beléphetett a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO). Ezután azonban inkább a csörték voltak jellemzők, az oroszok lebuktatott amerikai kémhálózatától a Magnyitszkij-listáig.

Utóbbi az amerikai törvényhozás által megszavazott törvényt takarja, amely szerint nem kaphat amerikai vízumot és nem vezethet az országban számlát hatvan orosz ügyész, bíró, orvos – valamint családtagjaik –, mert Washington szerint felelősek abban, hogy az előzetes letartóztatásba került Szergej Magnyitszkij 2009-ben életét vesztette Moszkvában. (A Duncan and Firestone cég 37 éves könyvvizsgálója azután került moszkvai őrizetbe, hogy az orosz ügyészséget korrupciós visszaélésekkel vádolta meg az Hermitage Capital befektetési társaság orosz érdekeltségei kárára.) Erre Moszkva válaszul megtiltotta amerikai állampolgárok számára, hogy orosz árvákat fogadjanak örökbe. Az amerikai nevelőszülők gondatlansága miatt életét vesztő Gyima Jakovlev nevével fémjelzett törvény körüli hangzavarban kevesebb figyelmet kapott, hogy Moszkva ellehetetlenítette a külföldi finanszírozást is igénybe vevő oroszországi nem kormányzati szervek működését. Leállította USAID orosz programjait is, azzal vádolva az amerikai szervezetet, hogy beavatkozik az orosz belpolitikai folyamatokba. Ennek hatására a héten az Egyesült Államok úgy döntött, hogy kivonul a kétoldalú elnöki bizottság emberi jogokat tárgyaló munkacsoportjából, mert lehetetlenné vált a téma érdemi tárgyalása.

Az újratöltés kudarcát jelentette az is, hogy októberben Moszkva kivonult az amerikai benyújtói neve nyomán Nunn–Lugar néven ismert programból. Az 1991-ben indult kezdeményezés nyomán az Egyesült Államok 2012-ig csaknem kilencmilliárd dollárt folyósított arra, hogy a szétesett Szovjetunió utódállamaiból Moszkva ellenőrzése alá kerüljenek az atomtöltetek, és ott ellenőrzött körülmények között semlegesítsék, őrizzék őket, megakadályozandó – különösen a kilencvenes évek bizonytalan időszakában –, hogy a nukleáris fegyverek terrorista csoportok birtokába kerülhessenek. Az idén tavasszal életbe lépő felmondást Moszkva akkor is azzal indokolta, hogy ma már képes önállóan ellátni a feladatot. A döntésben azonban az is szerepet játszott, amit a már idézett Puskov nyilatkozata is jelzett: „Az amerikaiak, akik a helyszínen ellenőrizték a program végrehajtását, érthetőmódon sokat tudtak a mi nukleáris képességeinkről.”

Az eddigi együttműködés kevéssé akadályozta az afgán ópiumipart. Képünkön Dzsalálábád közelében szorgoskodnak a máktermelők