– Magyarország kormánya fejet hajt az áldozatok előtt. A fájdalmas évforduló minden jó érzésű magyar embert megemlékezésre késztet. Hazánkban él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája mindig is a magyar kultúra szerves része volt, és az napjainkban is. A zsidóság 1944–45-ös tragédiája az egész magyar nemzet tragédiája – jelentette ki Orbán Viktor.

A KDNP arra hívta fel a figyelmet: vannak olyan kérdések, amelyek nem lehetnek pártpolitikaiak, még csak nem is politikaiak, mert a gyűlöletkeltés elleni fellépés alapvetően értékrendi kérdés.

Az MSZP közleménye szerint a holokauszt az első sötét gondolattal, az első kimondott szóval, majd sokak megvezetésével és még többek hallgatásával jutott el a szörnyű végkifejletig. Szomorú tény, hogy az első zsidótörvényt éppen Magyarországon, Horthy Miklós kormányzó aláírásával szentesítve fogadták el.

A szocialisták az MSZDP-vel közösen korábban arra kérték Tarlós Istvánt, hogy – a római Colosseumhoz hasonlóan – az emléknapon kapcsoltassa le a Parlament és a Hősök tere díszkivilágítását. A főpolgármester a kérésnek nem tett eleget. A Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) vezetői ugyanakkor levélben köszönték meg Ricardo Pacifici, a Római Zsidó Hitközség elnökének és Gianni Alemanno, Róma főpolgármesterének az egyértelmű kiállást és szolidaritást a magyar zsidó közösséggel.

Megemlékezést tartottak a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, valamint – az Élet Menete Alapítvány szervezésében – az Uránia Nemzeti Filmszínházban is. A Páva utcai rendezvényen Szabó Máté, az Alapvető Jogok Hivatalának biztosa azt mondta: a gyűlöletbeszéd ellen kevés a jogászi szemlélet: e problémák megoldásához gazdasági, társadalmi, kulturális változások kellenek. Szemes Györgyné auschwitzi túlélő felidézte: amikor megérkeztek a haláltáborba, megcsapta őket Auschwitz füstből, égett emberhúsból és csatornák szagából összeállt levegője. Közölték velük: Auschwitzból „nincs visszatérés”.

A haláltábor felszabadulásakor már alig voltak életben foglyok, azok is csontsoványan, félig halottan. Az Urániában – több nagykövet jelenlétében – Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta: meg kell érteni, mit veszített a nemzet és Európa zsidó honfitársaink elpusztításával, és mekkora gyalázat, hogy nem tudtuk megvédeni őket. A holokauszt, e nagy európai tragédia „egy része a miénk, magyaroké” – hangoztatta Hende. Az áldozatok mellett emlékezni kell a gyilkosokra is, akiknek tetteit sosem lehet mentegetni, és a hősökre, akik a legnehezebb időkben is emberek maradtak.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete szerint azért is kell emlékezni és emlékeztetni, mert rövidesen nem lesz élő tanú, aki beszámolhatna a holokausztról. Vannak, akik elfelejtették a borzalmakat, és vannak, akik nem is tudják, mi történt – mondta.

Brodt Erzsébet auschwitzi túlélő a Páva utcai megemlékezésen