Halálos hétvége az évfordulón
A felvonulók és a rendfenntartók azt követően csaptak össze, hogy a rendőrség a tömegbe lőtt. A biztonságiak viszont azt állították, azért használták lőfegyverüket, mert a tüntetők közül rájuk lőttek. Igaz, már ezt megelőzően is paprikás volt a hangulat, mert a demonstrálók megpróbáltak elfoglalni egy kormányépületet, s mikor ez nem sikerült, felgyújtották azt. Ezt követően dördültek el a lövések, s az összecsapásban heten meghaltak, legalább 450-en megsebesültek.
A feszültség egyre nőtt, s szombaton újult erővel robbant ki, immár másik helyszínen, más eseménnyel kapcsolatban. A földközi-tengeri Port-Szaídban tömegek gyülekeztek a helyi börtön előtt, a bíróság ítéletére várva egy tavaly februári, 74 halálos áldozattal járó futballkatasztrófa ügyében. Még a bíróság döntése előtt – amelyben halálra ítéltek 21 vádlottat – az elítéltek hozzátartozói megpróbáltak behatolni a börtönbe, s összecsaptak a biztonsági erőkkel. Az összetűzés során a feldühödött tömeg két rendőrt lelőtt.
A rendfenntartók könnygázt vetettek be és gumilövedékkel a tömegbe lőttek. A szombati összecsapásokban harminchárman életüket vesztették, legalább háromszázan megsebesültek. A zavargások vasárnap is folytatódtak Egyiptom különböző városaiban. Az előző nap áldozatainak csoportos temetése alkalmával ismét összecsaptak Port-Szaídban, ahol egy fiatalember halálos lövést kapott. Kairóban a rendőrség könnygázt vetett be a köveket hajigáló, Murszi-ellenes tüntetőkkel szemben.
A Nemzeti Védelmi Tanács, amelynek Murszi elnök áll az élén, nemzeti párbeszédre szólított fel a politikai nézetkülönbségek megvitatására. A védelmi tárca, egyben a hadsereg élén álló Abdel Fattah al-Sziszi azt közölte: az észak-afrikai országnak össze kell fognia, és a fegyveres erők nem fogják megakadályozni a békés tüntetéseket. Ugyanakkor felszólította a tüntetőket, hogy tartsák tiszteletben a köztulajdont. A Reuters tudósítása szerint számos egyiptomit nyugtalanítanak a rendszeressé vált összecsapások, amelyek a gazdaságot és megélhetésüket is sújtják.
– Ezek nem tüntető forradalmárok, hanem az országot tönkretevő huligánok – nyilatkozta a főváros központi Tahrir terén összegyűltekre utalva egy taxisofőr a hírügynökségnek. – El kell különíteni a kairói és a szuezi eseményeket a port-szaídiaktól. Utóbbiban a halálos ítéletek kihirdetése esett egybe az évfordulóval, és alkalmat adott a város lakóinak elégedetlenségük kifejezésére. A fővárosban, ahogyan a két éve szintén az események középpontjában álló Szuezben is, a liberális-szekuláris ellenzék megpróbál összefogni Murszi elnökkel szemben. Ezzel tovább folytatódik az egyiptomi politika az elmúlt hónapokban is megfigyelhető polarizálódása – nyilatkozta lapunknak Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő.
A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese úgy látja: az ellenzék nem feltétlenül demokratikus szabályok szerint játszik, amikor utcára viszi az embereket, kihasználva az iszlamistákkal szembeni ellenérzéseket, miszerint elárulták a 2011-es forradalmat, korruptak és tekintélyelvű rendszert vezettek be. A kontextust a tavaszi parlamenti választások adják: népszerűségi verseny folyik. – Kilátástalan a gazdasági helyzet: nem jönnek a turisták és a külföldi működőtőke. Ezért is okolják Murszit.
A kenyér – amelynek árán állami támogatás van – a tiltakozások egyik jelszavává vált, miközben Kairó tárgyal a megszorító intézkedéseket szorgalmazó Nemzetközi Valutaalappal. Törékeny a helyzet – mondta Csicsmann. Az elemző szerint ugyanakkor nem várható, hogy a tiltakozások elérjenek egy olyan szintet, amely már Murszi államfő uralmát is veszélyezteti rövid távon. Az utcai megmozdulások eddig is rendszeresek voltak Egyiptomban, s újabbak várhatóak.
