Elsötétült a Colosseum
Mi, olasz és európai polgárok nem tűrhetjük ezt. Tudnivaló, hogy Magyarországon barna ingben mennek a parlamentbe, az utcán masíroznak, csak zsidók vagy izraeliek listáinak összeállítására gondolnak – fogalmazott Riccardo Pacifici, a zsidó közösség elnöke. Ugyanakkor más, római antiszemita megnyilvánulásokat is elítélnek a jelképes elsötétítéssel, közölték. Rómában a hét végén legalább két helyszínen három antiszemita, illetve holokauszttagadó feliratra bukkantak.
Ezeket – amelyek az áldozatok hatmilliós számát, illetve Izrael létezését vonták kétségbe, továbbá hazugságnak nevezték a holokausztot – a La Repubblica internetes kiadása szerint az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 68. évfordulójára időzítették. Ahogyan egyébként az antiszemiták ellen fellépők a Colosseum elsötétítését; erre hivatalos volt Balla János római magyar nagykövet is.
Az 54 éves Giovanni (Gianni) Alemanno politikai pályája jól példázza azt az utat, amelyet az olasz posztfasiszták egy része az elmúlt évtizedekben bejárt a vállalhatatlan múlt melletti kiállástól addig, hogy ők maguk vállalhatók legyenek a jobboldali választópolgárok egy meghatározó része számára.
Alemanno a Mussolini-féle fasiszta bábállam, az Olasz Szociális Köztársaság romjain, 1946-ban létrejött Olasz Szociális Mozgalom (MSI) ifjúsági szervezetében kezdett politizálni; ekkorra a párt neve már a Nemzeti Jobboldal (Destra Nazionale) utótaggal is kiegészült. Az 1990-es években, az olasz politikai paletta teljes átalakulásakor pedig, az MSI kettéválásakor a későbbi kormányfőhelyettes és külügyminiszter, jelenlegi házelnök Gianfranco Fini vezette Nemzeti Szövetséggel (AN) tartott. (A posztfasiszták kisebb része ekkor a később eljelentéktelenedett Szociális Mozgalom-Trikolór Láng nevű párthoz csatlakozott; Alemanno szempontjából ennek az a jelentősége, hogy ennek vezetője, a nemrég meghalt Pino Rauti, az apósa volt.)
Fini vezetésével az AN fokozatosan tagadta meg a fasiszta múltat és tette magát szalonképessé. Ennek megkoronázásaként 2003-ban a pártvezér Izraelben hivatalos látogatáson követte meg a holokauszt áldozatait, a XX. század abszolút gonoszságának nevezve a faji törvényeket. A környezetmérnöki diplomát szerzett Alemanno ekkor már a Berlusconi-kormány mezőgazdasági és erdészeti minisztere volt a koalíciós partner AN színeiben.
2004-ben pártalelnöknek választották, két évvel később, széles körű ismertségét is kihasználva versenybe szállt az Örök Város polgármesteri székéért a jobboldal jelöltjeként, Walter Veltronival szemben. Ezt elveszítette, de 2008-ban, Veltroni lemondása nyomán újra megnyílt számára a lehetőség. Ekkor legyőzte a baloldali Francesco Rutellit. 2009-ben Róma díszpolgárává avatta a palesztinok fogságába esett Gilad Salit izraeli tizedest. Ugyanettől az évtől kezdve – folytatva a centrum felé haladást – a Berlusconi-féle Szabadság Népében (PdL) politizál. Holokausztmúzeum felállítását is bejelentette.
Vasárnap vihart kavart az olasz politika örök visszatérője, Silvio Berlusconi. A milánói holokauszt megemlékezésen – ahol a volt kormányfő szívélyesen parolázott és beszélgetett Mario Monti miniszterelnökkel a Corriere della Sera internetes kiadása szerint – Berlusconi Benito Mussolini egykori olasz fasiszta vezért mentegette. – A faji törvények Mussolini legnagyobb bűnét jelentették, miközben annyi más dologban jót tett – mondta a Lovagként emlegetett politikus, aki szerint Olaszországnak „nem akkora a felelőssége, mint Németországnak”, és a faji törvényeket csak a nácikkal való szövetség kényszerítette rá országára.
– A szegregáció és az antiszemitizmus veszélye továbbra is igencsak jelen van – fogalmazott viszont Monti, aki feleségével felkereste a milánói pályaudvart, ahonnan a zsidókat deportálták a haláltáborokba.
Berlusconi szavai óriási megütközést keltettek. Dario Franceschini, a baloldali Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a kijelentés szégyen, a történelem és az emlékezet megsértése. Antonio Di Pietro, az Itália határain kívül is a legismertebb volt ügyész, későbbi politikus úgy vélte: Berlusconi ma sem több, sem kevesebb Mussolini karikatúrájánál. Felemelte szavát „a gyűlölet és a rasszizmus minden formája ellen” XVI. Benedek pápa is.
