A csapatok egy része Elefántcsontpartról és Csádból érkezett Maliba: a volt gyarmattartó Franciaország mindkét országban már jó pár éve állomásoztat békefenntartó erőket. Az iszlamista milíciák és a tuareg zsoldoscsapatok felszámolását célzó Opération Servalt Mirage és Rafale vadászgépek, továbbá harci helikopterek is segítik.

Franciaország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után a harmadik meghatározó NATO-tagállam, amely expedíciós hadviselésre képes. A különböző nemzetközi békefenntartó akciókban Párizs több mint 12 ezer katonával képviselteti magát, az egységek fele Afrikában szolgál. A legnagyobb francia támaszpont Djiboutiban található, de Nyugat-Európa második legerősebb hadserege Szenegálban és Gabonban igénybe vesz két kisebb bázist.

Bár a francia közvélemény, így a sajtó is támogatja a Maliban zajló katonai beavatkozást, annak következményei egyelőre mindenki számára beláthatatlanok. Az biztos, hogy Francois Hollande köztársasági elnök búcsút mondott azon választási programpontjának, amely szakítást ígért az egykori gyarmatok belügyeibe való beavatkozással.

A „Francafrique” politika befejezését egyébként a szocialista államfő konzervatív elődje, Nicolas Sarkozy hirdette meg, de az elefántcsontparti események őt is „visszakényszerítették” az intervencióhoz. A bukott államra emlékeztető Malival az önmagát hirtelen főparancsnoki poszton találó Hollande sokat kockáztat. Az iszlamista terrorizmus eddig sem kerülte el Franciaországot, de mostantól az al-Kaida és partnerei szemében ismét első számú célponttá vált. Az iszlamista lázadók egyik szóvivője, Oumar Ould Hamaha azzal fenyegetőzött, hogy szerinte a franciák Maliban a pokol kapuját nyitották ki.

Közben pedig egy Afganisztánnál, Iraknál vagy éppen Szomáliánál is veszélyesebb csapdába manőverezték be magukat.