Gyors halált az idős betegeknek?
A takarékosság szükségességét azzal a példával nyomatékosította, hogy milyen sokba kerül az államnak a mesterségesen életben tartott emberek orvosi-kórházi költsége. Ezért jobb lenne, ha az idős betegek gyorsan meghalnának, és nem élnének vissza az állam pénzével, a költséges terápiákkal. „Én nem aludnék jól, ha tudnám, hogy az állam drága pénzen tart életben” – mondta a nyilvános konferencián.
Nem kell hosszasan ecsetelni, milyen visszhangot váltottak ki a szavai abban a Japánban, ahol a 128 milliós lakosság közel egynegyede hatvan éven felüli. Miután éles bírálatok érték a „mesterségesen életben tartottakra” vonatkozó kijelentése miatt, a pénzügyminiszter annyiban visszakozott, hogy ez a „személyes véleménye” volt, és sajnálja, ha „félreértésre adott okot”.
Az egyébként 72 éves Aszó Taró kijelentésével az a fő probléma, hogy komolyan is gondolta, hiszen ő maga nem szorul rá, hogy az állam pénzén gyógykezeltesse magát: az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb japán dinasztiához tartozik. Már a nagyapja is miniszterelnök volt a világháború utáni Japánban. Egy ideig a Liberális Demokrata Párt (LDP) elnöke, majd 2008 szeptemberétől egy éven át kormányfő is volt. Következetességére jellemző – miként a The Japan Times felidézte –, hogy miniszterelnökként a nyugdíjasokat arra szólította fel: jobban vigyázzanak egészségükre, mert túl magas az orvosi- és gyógyszerköltség.
Amíg ő politizál, testvére irányítja a családi birodalmat, mintegy hetven ipari vállalkozást, köztük cementgyártól kezdve bankon át a golfpályáig. Aszó Taró egyik lánytestvére Akihito császár unokatestvérével házasodott össze, így valójában az uralkodócsaládhoz tartozik.
Már az első Abe-kormánynak (2006–2007) is súlyos politikai károkat okozott több tagjának megfontolatlan kijelentése. Így például Hakuo Janagisava akkori egészségügyi miniszteré, aki a nőket „életadó gépeknek” nevezte a csökkenő születési arányról tartott egyik beszédében. Aszó lemondása most feltételezhetően azért nem került szóba, mert jóval nagyobb súllyal esik latba politikai múltja és a család befolyása. No meg az is, hogy a tavaly decemberi választásokat megelőző kampányában döntő támogatást adott Abe megválasztásához – jegyezte meg a brit The Guardian.
A külvilág nyilvánvalóan hamar túllép a pénzügyminiszter meglepő szavain, hiszen jóval fontosabb, hogy Abe Sinzó új kormánya szinte első intézkedéseként megállapodott egy 20 ezermilliárd jen (körülbelül 51 ezermilliárd forint) nagyságrendű ösztönző, valamint egy további 13 ezermilliárd jenes kiegészítő költségvetési tételben, a növekedés felgyorsítása érdekében. Ha a törvényhozás erre áldását adja, akkor az idén a japán kormány 100 ezermilliárd jen nagyságrendű költségvetéssel rendelkezik majd.
Az már kedvezőtlenebb hír, hogy a 2012-es külkereskedelmi mérleg 6,9 ezermilliárd jen (77 milliárd dollár) deficittel zárult; ez az európai megtorpanás mellett a szigetvita miatt Kínával megromlott viszonynak tudható be. A nagy ázsiai szomszédnál az ellenséges érzelmek a japán termékek bojkottjával párosultak.
Először békül Peking és Tokió a szigetvita óta, már csúcstalálkozót terveznek
Kína és Japán tárgyal egymással a vitatott hovatartozású szigetcsoportról, amely az elmúlt hónapokban feszültséget okozott a két ország között. Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt tavaly novemberben megválasztott főtitkára fogadta pénteken a kisebbik japán kormányzó párt, az Új Komeito Párt elnökét, Jamagucsi Nacuót, aki kedd óta tartózkodik Kínában. Xi kifejezte a reményét, hogy a két ország hatékonyan közelíti meg a kétoldalú viszony „érzékeny” témáit, így a kínaiul Diaoyu-, japánul Senkaku-szigetek ügyét.
Jamagucsi az első magas szintű vendég Japánból azóta, hogy tavaly szeptemberben a tokiói kormány a magántulajdonosoktól megvásárolta az említett szigeteteket, amelyeket Peking történelmileg magáénak tekint. A találkozón Xi és Jamagucsi is állást foglalt a vitás kérdések tárgyalásos megoldása mellett. A tokiói vendég átadta Abe Sinzó miniszterelnök levelét, amely szerint Japán kész fenntartani a kölcsönösen előnyös viszonyt Kínával, hiszen a két ország közös felelősséget visel a térség békéjéért és fejlődéséért. Jamagucsi szerint – jelentette a Reuters – Xi értésre adta, hogy megfontolja egy csúcstalálkozó lehetőségét az új tokiói kormányfővel. (Hírösszefoglalónk)