'A Jobbik egész Európa problémája'
Róma főpolgármesterét, Gianni Alemannót még az AN színeiben választották meg az Örök Város élére; azóta a Berlusconi-féle jobbközép PdL-hez nyergelt át. Rómában az ő vezetése mellett kapcsolják le vasárnap, a holokauszt nemzetközi emléknapján a Colosseum világítását, mint mondják: tiltakozva a Jobbik antiszemitizmusa ellen.
Magyar szempontból nem ilyen látványos, de legalább akkora skandalum, hogy nemzetközi (európai és izraeli) parlamenti képviselők tizenegy fős csoportja éppen Budapestet választotta az emlékezésre január 27-én, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 68. évfordulóján. – Semmilyen más parlamentben nem akarják listázni a zsidókat, sehol (másutt) nem nevezik a romákat nem emberi lénynek – hangoztatta a szintén Berlusconi-párti, tehát a Fidesszel egy európai pártcsaládba, a néppártiak közé tartozó Nirenstein, a jobbikos Gyöngyösi Márton kijelentésére, illetve Bayer Zsolt újságíró a Magyar Hírlapban megjelent cikkére utalva.
Szavai szerint „vészhelyzet” van Magyarországon az antiszemita és más kirekesztő megnyilvánulások durvasága és gyakorisága nyomán. – A Jobbik antiszemitizmusa nemcsak Magyarország, hanem egész Európa problémája – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy Európa más országaihoz képest Magyarországon a holokauszt kiemelkedő kegyetlenséggel és a legrövidebb idő alatt valósult meg. Másfelől Nirenstein, aki megkísérelte Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő (és egy görög szélsőjobbos) akkreditációjának visszavonását az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus nem csak Magyarországon jelent problémát.
– Az olasz parlamentben két éve folyamatosan vizsgálja az antiszemitizmus helyzetét egy kétpárti munkacsoport. A felmérések szerint az olaszok 40 százaléka nem kedveli a zsidókat – említett egy példát szülőhazájából Nirenstein, aki egyébként az Il Giornale című olasz lapnak azt nyilatkozta a minap: Izraelbe költözik, állampolgárságért folyamodik, és újra újságíróként kíván tevékenykedni. Nem indul már a februári olasz választásokon sem.
Az antiszemitizmus ellen küzdő interparlamentáris koalíció (ICCA) küldöttsége senkit sem leckéztetni érkezett hazánkba, viszont a szélsőséges megnyilvánulásokat nem lehet szó nélkül hagyni – hangoztatták a delegáció képviselői pénteki sajtótájékoztatójukon. Kérdésre válaszolva Nirenstein és John Mann brit képviselő is megerősítette, ők kezdeményezték, hogy éppen hazánkba jöjjenek az emléknap alkalmából, nem Magyarországról hívták őket. Itteni programjukban a kormány és a magyar parlamenti pártok képviselőivel is szerepeltek találkozók.
Megnyugvással fogadták, hogy tárgyalópartnereik mindkét oldalról elítélték a szélsőséges megnyilvánulásokat, és ugyanígy értesültek a budapesti Holokauszt Emlékközpont működéséről, a deportálásokról való megemlékezésekről is. Védve a mundér becsületét, Fónagy János államtitkár (Fidesz), a parlament holokauszttúlélő képviselője és Steiner Pál (MSZP) leszögezte, hogy Magyarország nem antiszemita ország, a magyar nem antiszemita nép. Fónagy hangsúlyozta, a Fidesz mindent megtett az antiszemitizmus, a szélsőségesség elítélésére és az ellene való fellépésben. Lapunk ezt az értékelést firtató kérdésére Steiner – üdvözölve Fónagy kiállását – elismerte, hogy „vannak véleménykülönbségek”, így például meghiúsult az ilyen jelenségeket vizsgáló etikai bizottság felállítása a parlamentben.
Az MSZP kérése ellenére a főpolgármester nem kapcsoltatja le az emléknapon a Hősök tere díszkivilágítását
Horváth Csaba (MSZP) és Schmuck Andor (MSZDP) nyílt levélben kérte Tarlós István főpolgármestert, hogy az emléknapon kapcsoltassa le a Parlament és a Hősök tere díszkivilágítását. Tarlós ennek nem tesz eleget: fölöslegesnek tartja a „látványos, de a tartalom szempontjából semmitmondó” elsötétítéseket. Magyarország és Budapest álláspontja szerinte egyértelmű ebben a kérdésben. A fővárosnak inkább nyugalomra van szüksége, „semmint állandó feszültségkeltésre vagy mások örökös utánzására még a formális gesztusok módjában is”.
A Szombat szerkesztősége és a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért felhívásban kér mindenkit, hogy vasárnap tegyen gyertyát az ablakba az áldozatok emlékére, egyúttal tiltakozva a kirekesztés és a rasszizmus minden fajtája ellen. Az ENSZ közgyűlése 2005 novemberében ellenszavazat nélkül nyilvánította január 27-ét, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának évfordulóját a holokauszt emléknapjává. A világszervezet, amely máskülönben bőkezűen bánik a jeles napok kijelölésével, ezzel régi adósságot törlesztett.
A döntés után Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára a több évtizedes késedelem okairól lapunknak azt mondta: korábban aligha sikerült volna egységes álláspontot kialakítani. Emlékeztetett rá, hogy a hetvenes évek első felében az ENSZ közgyűlése még a cionizmus elítéléséről hozott határozatot. Igaz – tette hozzá –, később ezt a határozatot visszavonták. (Cz. G.)