'A Jobbik egész Európa problémája'

– Nem feladatom, hogy szélsőséges pártoknak adjak tanácsokat különböző forgatókönyvekre, de nem tudom elképzelni, hogy a Jobbik vezetősége Jeruzsálembe menjen, és ott bocsánatot kérjen – felelte a Népszabadság kérdésére Fiamma Nirenstein olasz képviselőnő, a Zsidó Parlamenti Képviselők Nemzetközi Tanácsának vezetője. Arra voltunk kíváncsiak, modellértékűnek tartja-e a magyar szélsőségesek számára a megfelelő történelmi tanulságok levonására az olasz posztfasiszta Nemzeti Szövetség (AN) példáját.

Róma főpolgármesterét, Gianni Alemannót még az AN színeiben választották meg az Örök Város élére; azóta a Berlusconi-féle jobbközép PdL-hez nyergelt át. Rómában az ő vezetése mellett kapcsolják le vasárnap, a holokauszt nemzetközi emléknapján a Colosseum világítását, mint mondják: tiltakozva a Jobbik antiszemitizmusa ellen.

Fiamma Nirenstein olasz képviselőnő
Fiamma Nirenstein olasz képviselőnő

Magyar szempontból nem ilyen látványos, de legalább akkora skandalum, hogy nemzetközi (európai és izraeli) parlamenti képviselők tizenegy fős csoportja éppen Budapestet választotta az emlékezésre január 27-én, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 68. évfordulóján. – Semmilyen más parlamentben nem akarják listázni a zsidókat, sehol (másutt) nem nevezik a romákat nem emberi lénynek – hangoztatta a szintén Berlusconi-párti, tehát a Fidesszel egy európai pártcsaládba, a néppártiak közé tartozó Nirenstein, a jobbikos Gyöngyösi Márton kijelentésére, illetve Bayer Zsolt újságíró a Magyar Hírlapban megjelent cikkére utalva.

Szavai szerint „vészhelyzet” van Magyarországon az antiszemita és más kirekesztő megnyilvánulások durvasága és gyakorisága nyomán. – A Jobbik antiszemitizmusa nemcsak Magyarország, hanem egész Európa problémája – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy Európa más országaihoz képest Magyarországon a holokauszt kiemelkedő kegyetlenséggel és a legrövidebb idő alatt valósult meg. Másfelől Nirenstein, aki megkísérelte Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő (és egy görög szélsőjobbos) akkreditációjának visszavonását az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus nem csak Magyarországon jelent problémát.

 – Az olasz parlamentben két éve folyamatosan vizsgálja az antiszemitizmus helyzetét egy kétpárti munkacsoport. A felmérések szerint az olaszok 40 százaléka nem kedveli a zsidókat – említett egy példát szülőhazájából Nirenstein, aki egyébként az Il Giornale című olasz lapnak azt nyilatkozta a minap: Izraelbe költözik, állampolgárságért folyamodik, és újra újságíróként kíván tevékenykedni. Nem indul már a februári olasz választásokon sem.

Az antiszemitizmus ellen küzdő interparlamentáris koalíció (ICCA) küldöttsége senkit sem leckéztetni érkezett hazánkba, viszont a szélsőséges megnyilvánulásokat nem lehet szó nélkül hagyni – hangoztatták a delegáció képviselői pénteki sajtótájékoztatójukon. Kérdésre válaszolva Nirenstein és John Mann brit képviselő is megerősítette, ők kezdeményezték, hogy éppen hazánkba jöjjenek az emléknap alkalmából, nem Magyarországról hívták őket. Itteni programjukban a kormány és a magyar parlamenti pártok képviselőivel is szerepeltek találkozók.

Megnyugvással fogadták, hogy tárgyalópartnereik mindkét oldalról elítélték a szélsőséges megnyilvánulásokat, és ugyanígy értesültek a budapesti Holokauszt Emlékközpont működéséről, a deportálásokról való megemlékezésekről is. Védve a mundér becsületét, Fónagy János államtitkár (Fidesz), a parlament holokauszttúlélő képviselője és Steiner Pál (MSZP) leszögezte, hogy Magyarország nem antiszemita ország, a magyar nem antiszemita nép. Fónagy hangsúlyozta, a Fidesz mindent megtett az antiszemitizmus, a szélsőségesség elítélésére és az ellene való fellépésben. Lapunk ezt az értékelést firtató kérdésére Steiner – üdvözölve Fónagy kiállását – elismerte, hogy „vannak véleménykülönbségek”, így például meghiúsult az ilyen jelenségeket vizsgáló etikai bizottság felállítása a parlamentben.

Az MSZP kérése ellenére a főpolgármester nem kapcsoltatja le az emléknapon a Hősök tere díszkivilágítását

Horváth Csaba (MSZP) és Schmuck Andor (MSZDP) nyílt levélben kérte Tarlós István főpolgármestert, hogy az emléknapon kapcsoltassa le a Parlament és a Hősök tere díszkivilágítását. Tarlós ennek nem tesz eleget: fölöslegesnek tartja a „látványos, de a tartalom szempontjából semmitmondó” elsötétítéseket. Magyarország és Budapest álláspontja szerinte egyértelmű ebben a kérdésben. A fővárosnak inkább nyugalomra van szüksége, „semmint állandó feszültségkeltésre vagy mások örökös utánzására még a formális gesztusok módjában is”.

A Szombat szerkesztősége és a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért felhívásban kér mindenkit, hogy vasárnap tegyen gyertyát az ablakba az áldozatok emlékére, egyúttal tiltakozva a kirekesztés és a rasszizmus minden fajtája ellen. Az ENSZ közgyűlése 2005 novemberében ellenszavazat nélkül nyilvánította január 27-ét, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának évfordulóját a holokauszt emléknapjává. A világszervezet, amely máskülönben bőkezűen bánik a jeles napok kijelölésével, ezzel régi adósságot törlesztett.

A döntés után Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára a több évtizedes késedelem okairól lapunknak azt mondta: korábban aligha sikerült volna egységes álláspontot kialakítani. Emlékeztetett rá, hogy a hetvenes évek első felében az ENSZ közgyűlése még a cionizmus elítéléséről hozott határozatot. Igaz – tette hozzá –, később ezt a határozatot visszavonták. (Cz. G.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.