A színészek közül többen már csak a színpadon szólnak egymáshoz. Az egyik tábor szerint a balol dali, független Milos Zeman szemellenzős oroszbarát, aki a leköszönő államfővel, Václav Klausszal együtt a cseh politikát markukban tartó maffiózók és korrupt milliárdosok előretolt bábja. A volt kormányfő hívei erre azzal riposztoznak, hogy Karel Schwarzenberg fényes nappal is szendergő öregúr, a szudétanémetek szócsöve, akinek a cseh motyogását Prágában, német mormolásait pedig Bécsben nem értik. Dúl az indulatos üzenetháború a Facebookon is, ahol a csütörtöki adatok szerint a csokornyakkendős hercegnek 197 ezer, riválisának viszont alig 44 ezer támogatója kampányol.

A csatabárdot a cseh külügyi tárcát irányító 75 éves főnemes ásta ki, aki az első forduló után azonnal a múlt emberének nevezte hét évvel fiatalabb politikai ellenfelét. Szerinte Milos Zeman személyét és tevékenységét az elmúlt tizenöt esztendő belpolitikai botrányai árnyékolják be, s visszatérésével az ország tovább fuldokolna a korrupciógyanús ügyekben. A megszólított gyorsan visszalőtt. – Üzenem a miniszter úrnak, hogy ő viszont a jelen embere, hiszen annak a kormánynak tagja, ráadásul miniszterelnök helyettese, amely az elmúlt években átgondolatlan, milliókat sújtó megszorító intézkedéseket hozott. Megemelte az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek általános forgalmi adóját, ezáltal az áraikat is, jóváhagyta az egyházak mértéktelen kárpótlását. Ha ő nyerne, akkor ezt a népnyúzó politikát folytatná – harsogta a prágai közrádióban. Az első pengeváltás után mindketten megfogadták, hogy további övön aluli ütéseket nem visznek be, de a fogadkozásukról már tévévitájuk első perceiben megfeledkeztek.

Schwarzenberg minden alkalommal Zemannak Klaushoz fűződő csendes-, inkább cinkostársi kapcsolatát és korrupciógyanús ügyeiket firtatta. A gyanúsítgatásokat felemás sikerrel visszaverni igyekvő vitapartnere pedig tudatosan kelepcébe csalta őt, amikor nekiszegezte a kérdést: Igaz-e, hogy a rendszerváltás után, az elnöki hivatal vezetőjeként azt tanácsolta Václav Havel akkori államfőnek, kérjen bocsánatot a szudétanémetektől meghurcoltatásuk miatt, s fontolja meg az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását. A herceg határozottan elítélte a szudétanémetek meghurcolását, hozzátéve: a kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, ezért napjainkban Edvard Benes és egykori kormányát alighanem Hágában vonnák felelősségre. Válasza valóságos hiszté riát váltott ki. Tiltakoztak a cseh antifasiszták, a nyugdíjasok, a különböző hazafias civil szervezetek, sőt a tűzoltók is, mert az „idegenszívű jelölt” háborús bűnösként merészelte megbélyegezni Benes elnököt.

Milos Zeman kampánystábjának sikerült felkorbácsolnia a naciona lista indulatokat. Meggyanúsították a herceget, hogy a családjában aktív náci is volt, mert a feleségének az édesapja valósággal imádta Hitlert. – A legtöbb embernek az anyósával akad gondja, nekem viszont az apósommal gyűlt meg a bajom. Az én családomban sosem voltak kollaboránsok, a feleségem, Therese pedig a második világháború végén mindössze ötéves volt, később pedig elhatárolódott a nácizmustól – érvelt Karel Schwarzenberg, aki az elmúlt napokban higgadtan, gyakran szellemes válaszokkal verte vissza a további mélyütéseket is. Mindössze egyszer kelt ki magából, amikor Zeman az egyik tévévitában rosszízű tréfaként azt állította, a hercegek és más főnemesek degeneráltak, mert évszázadokon át érvényesíthették az első éjszaka jogát, ezért még a nőkért sem kellett küzdeniük. –Ez már a pöcegödör szintje – horkant fel elvörösödve Schwarzenberg. Hozzá hasonlóan felháborodtak a cseh nőszervezetek vezetői, akik meg a baloldali jelöltet szólították fel azonnali bocsánatkérésre.

–Két ok magyarázza a felkorbácsolt indulatokat. Az egyik az, hogy ezúttal két világ és két értékrend csap össze. Zeman jórészt nacionalista és populista eszközökhöz nyúlt, amelyekkel a sokakban lappangó szudétanémet-fóbiát élesztgeti, egyúttal újabb megszorításokkal riogat. Vetélytársa viszont a mítoszokat és tabukat bontaná le. Főleg a második világháborút követő csehországi történésekkel való őszinte szembenézésre sarkall, s visszautasítja a szociális demagógiát. Az sem mellékes szempont, hogy Csehországban elsősorban Tomás Garrigue Masaryknak és Václav Havelnek köszönhetően nagy tekintélye van az államfői posztnak. A cseh választók most először szólhatnak bele szavazataikkal, hogy ki legyen a prágai Hradzsin új lakója – nyilatkozta lapunknak Josef Mlejnek. A neves cseh politológus úgy véli, a kiélezett csatát az döntheti el, hogy a fiatalok közül hányan mennek el voksolni, illetve az első fordulóban kiesett hét jelölt támogatói ki mellé állnak. További kérdőjel, hogy vajon a győztes képes lesz-e belátható időn belül feloldani a két szekértábor közötti ellenszenvet, amely megmérgezte az emberi kapcsolatokat is.

POZSONY