Bevetés az urnáknál
A médiában is dúló vitát két kérdés uralja: ha megszűnik jelenlegi formájában a szövetségi haderő (Bundesheer), ki fog természeti katasztrófák, például árvizek esetén a lakosság segítségére sietni? S mi lesz a szociális ellátásban és az idősek gondozásában kulcsszerepet játszó polgári szolgálattal? Könnyen lehet, hogy a mentésre jó hosszan kell majd várni – figyelmeztetett az Osztrák Vöröskereszt, amely ezzel lényegében a sorkötelezettség fenntartása mellett foglalt állást.
A népszavazást azért kellett kiírni, mert az Ausztriát kormányzó nagykoalíció képtelen volt megállapodni a kérdésben. A referendum eredménye nem kötelező a szociáldemokratákból (SPÖ) és a konzervatív néppártiakból (ÖVP) álló kabinet számára, de Werner Faymann szövetségi kancellár (SPÖ) közölte: a választók döntését el fogják ismerni. A sorkötelezettség kapcsán mindkét nagy párt komoly fordulatokkal járó manővereket hajtott végre az elmúlt években.
A szociáldemokraták hosszú évtizedeken át az időközben hat hónapra leszállított fegyveres sorkatonai szolgálat elszánt védelmezőinek számítottak. Az első csapást aztán 2010 őszén Michael Häupl bécsi főpolgármester vitte be, amikor újraválasztási kampányában előrukkolt a népszavazás ötletével. A Néppárt – amely korábban síkraszállt a semleges Ausztria NATO-tagságáért – időközben a modern katonai követelményekhez igazított sorkötelezettségért küzd.
Ebbe belefért az a kurzusváltás is, hogy Michael Spindelegger pártelnök, egyben a Faymann-kabinet külügyminisztere tavaly augusztusban bejelentette: az ÖVP – korábbi álláspontjával ellentétben – megegyezett a koalíciós partner SPÖ-vel egy népszavazás megrendezésében. Ausztriában évente körülbelül 45-47 ezer fiatalember kap behívót. Közülük mintegy 25 ezren teljesítenek fegyveres, 13-15 ezren pedig polgári szolgálatot. A többiek egészségileg alkalmatlanok. Az éves katonai költségvetés 2,5 milliárd euró körül mozog. Sokak szerint ez pont arra elég, hogy a hadsereg ne omoljon össze.
A sorkatonai szolgálat ellenzői szerint a féléves kötelező szolgálat ablakon kidobott pénz és idő: mire valakit kiképeznek, az illető mindörökre le is szerel. Arról nem is szólva, hogy a sorkatonák alkalmatlanok a XXI. századi hadviselésre, így külföldi béketeremtő és békefenntartó akciókra vagy csúcstechnológiás eszközök, például pilóta nélküli gépek irányítására. „Ausztriának profikra épülő hivatásos hadseregre van szüksége. Éppen ezért a sorkötelezettség megszüntetése vagy felfüggesztése az egyetlen út, hogy katonai értelemben újból ütőképes haderőnk legyen” – fogalmazott a tekintélyes Die Presse egyik kommentátora.
Az elkeseredett vita bizarr elemeket sem nélkülöz. Meghökkentő hallani éppen a védelmi minisztertől, az egykor egyébként polgári szolgálatot teljesített Norbert Darabostól (SPÖ) az olyan kijelentéseket, hogy „a sorkötelezettség teljesen értelmetlen dolog”, sőt „egyenesen veszélyezteti az ország védelmét”. Spindelegger is rátett egy lapáttal, az ÖVP – tartalékos tiszt – első embere a sorkötelezettséget a tankötelezettséghez hasonlította.
A polgári szolgálatot az SPÖ egyéves önkéntes szolgálattal váltaná ki – erre lányok is jelentkezhetnének, és német mintára havonta 1400 euróval honorálnák. A vitába némi sovinizmus is vegyült: sokan szeretnék megakadályozni, hogy e viszonylag jól fizető állásokra „keleti” munkavállalók, értsd magyarok, szlovákok, csehek jelentkezzenek. A felmérések mindenesetre a sorkötelezettség híveinek győzelmét vetítik előre a vasárnapi referendumon. Az osztrák lélek így megnyugodhat: árvíz, földcsuszamlás vagy lavina esetén valószínűleg továbbra is jön a felmentő (had)sereg.
