Az Emberi Jogi Bíróság keddi ítéletében elmarasztalta a British Airwayst, mert megsértette az Európai Konvenció 9., a vallásszabadságot védő paragrafusát. A bírák megítélése szerint „nem sikerült egyensúlyt teremteni Nadia Eweidának vallásos hite kinyilvánítására vonatkozó joga, illetve a légitársaság kívánsága között, hogy saját felfogása szerint jelenítse meg a vállalat korporatív arcát”. A BA már 2007-ben módosította a feszület viselését korlátozó politikáját, így Eweida is visszatérhetett korábbi munkaterületére. Ennek ellenére az Európai Emberi Jogi Bíróság most 2000 eurós kompenzációban és 30 ezer fontos költségtérítésben részesítette.

Az ítélet nyilvánosságra kerülése után adott nyilatkozataiban az asszony hangsúlyozta: az ellene elkövetett diszkrimináció kimondása és anyagi kártalanítása nemcsak személyes győzelme, hanem valamennyi brit keresztényt érinti. Üzenet mindannyiuk felé, hogy ugyanúgy joguk van hitük demonstrálására, mint minden más felekezet képviselőinek, és nincs okuk szégyellni vallásosságukat. David Cameron kormányfő legújabb szokása szerint a Twitter közösségi hálón keresztül üdvözölte az ítéletet, mint ami „megerősítette a vallásos jelképek viselésének jogát a munkahelyeken”.

Nadia Eweida volt a négy brit érintett közül az egyetlen, akinek keresetét pozitívan értékelte a strasbourgi testület. Az ápolónő Shirley Chaplin sérelme nagyon hasonló volt, ő is ragaszkodott a kereszthez, ám a nemzetközi bírák igazat adtak az NHS egészségügyi ellátónak, amely ott biztonsági okokra hivatkozva utasította el a feszület hordását. Panaszukkal ellentétben diszkriminációnak minősült egy islingtoni anyakönyvvezető, Lilian Ladele és egy párkapcsolati tanácsadó, Gary McFarlane ténykedése. Lelkiismereti okokra hivatkozva előbbi nem volt hajlandó összeadni, utóbbi pedig fogadni egy homoszexuális párt.

A szejmben marad a feszület

Egy varsói bíróság elutasította, hogy eltávolítsák a feszületet a szejm ülésterméből. A konzervatívok azzal érveltek, hogy eddig senki sem emelt kifogást a feszület ellen, holott már 1997 óta ott van a falon. Az indítványt az antiklerikális Palikot Mozgalom nyújtotta be, és rögtön közölték: fellebbeznek, és ha kell, akár Strasbourgig is hajlandók elmenni. A bíróság azzal vádolta a Palikotot, hogy miközben toleranciát követel, ő maga nem fogadja el a vallási jelképeket.

A lengyel jobboldali politikusok üdvözölték a döntést, mint ami híven tükrözi a társadalom érzéseit. (Reuters)